Jancsó és Hajdú Berlinben

Minderről a 88 éves, külföldön is elismert magyar rendező annak kapcsán beszélt az MTI-nek, hogy Hajdu Szabolccsal együtt részt vett a berlini Collegium Hungaricum Cinema Total (Teljes Mozi) rendezvényének megnyitóján, amelyet a magyar kulturális intézet a Berlinale keretében a magyar film népszerűsítése érdekében szervezett. Hajdu legújabb filmjét, a Bibliothéque Pascalt meghívták a Berlinaléra.

Jancsó elmondta, hogy először a nyolcvanas évek közepén a Hajnal című francia-izraeli koprodukciós filmjével szerepelt a berlini fesztiválon, de több más filmjét is bemutatták. Szavai szerint igazán nem is tudja megmondani, hogy a Berlinalét hova is sorolja Cannes és Velence mellett, mert olyan tömeges fesztiválok lettek, amelyeken nagyon nehéz kitűnni. Nemcsak a fesztiválokra járók tömege, hanem a bemutatott filmek száma is rendkívül megnövekedett, ma már a film, mint műfaj is tömegessé vált.

Annak kapcsán, hogy a Bibliothéque Pascalt bemutatják a Berlinalén, Jancsó Miklós úgy vélekedett, hogy a mai magyar filmgyártásban "rengeteg fantasztikus gyerek van, akik nagyszerű filmeket csinálnak". De Hajdúnak ez a filmje ezek közül is kiemelkedik - tette hozzá.

A közelmúltban véget ért Magyar Filmszemléről kijelentette: nem látott túl sok filmet, de amelyeket igen, azok nagyon jók voltak. Saját bemutatott filmjének, az Oda az igazságnak a fogadtatásával kapcsolatban úgy vélte: "Akik utálnak engem, azok a filmet is utálták, akik szeretnek, azok a filmet is szerették."

A filmben - mint mondta - van irónia, és annak üzenetét valaki más ironikusan úgy fogalmazta meg: mindenki király akar lenni, kivéve a királycsinálókat, de azok sem járnak jól.

Jövőbeni terveivel kapcsolatban azt hangoztatta, hogy ehhez talán kicsit "túlkorúnak" tartja magát. És amúgy sem a terv számít, csak az elkészült anyag. Ennek ellenére természetesen vannak tervei, hisz meg van fertőzve a szakmával, így semmi másra nem is gondol. És hogy mi a titka annak, hogy valaki 88 éves korában még mindig aktív, dolgozik és tervez, azzal kapcsolatban Jancsó kijelentette: az élethez szerencse is kell, Zrínyi Miklós jelmondatát idézve: "Jó szerencse, semmi más". "Csak nem kell olyan erdőbe menni, ahol sebzett vadkanok vannak" - fűzte hozzá.

A Magyar Filmszemlén győztes filmjének, a Bibliothéque Pascalnak a Berlinalén történő bemutatásával kapcsolatban Hajdu Szabolcs az MTI-nek azt emelte ki: amikor egy filmet meghívnak egy ilyen jellegű fesztiválra, az azt is jelenti, hogy bekerül Európa és a világ filmes, illetve művészi köztudatába. "Valószínűleg ez helyzetbe hozza következő filmemet is" - tette hozzá, emlékeztetve arra, hogy ez történt a Fehér tenyérrel is, amelynek 2006-ban Cannes-ban volt a világpremierje. Szerinte mostani filmjére is mindenekelőtt a Fehér tenyér miatt voltak kíváncsiak. A zsűri indokot nem is közölt, csak levélben jelezte, hogy gratulál a meghíváshoz.

Szavai szerint legújabb filmje nagyon sok mindenről, sokféleképpen szól, de a fő üzenete mégis a fantázia lehetősége azokban a helyzetekben, amikor az ember másba már nem kapaszkodhat. Amikor valaki már a legnyomorultabban érzi magát, és olyan helyzetekbe keveredik, amelyből - úgy tűnik - nincs semmilyen kiút, még mindig ott van teremtő képzelete, ami lehetővé teszi a túlélést.

Filmje - mint emlékeztetett - elsősorban német-magyar, de román koprodukciós film is, mert Romániában forgatták és sok román színész játszik benne. Annak kapcsán, hogy a magyar filmgyártásban egyre több a koprodukciós film, Hajdu Szabolcs kijelentette: pusztán magyar pénzből egy filmet már nem lehet elkészíteni, és külföldi pénzre is szükség van.

"Ezért kénytelenek vagyunk koprodukciókat csinálni" - fogalmazott a fiatal magyar rendező, hozzátette ugyanakkor: mindezt nem tartja rossznak, mert a kultúrák hatnak egymásra, és megtermékenyítik egymást. A Bibliothéque Pascal esetében ez nagyon jól érvényesült - fogalmazott Hajdu, aki elmondta: jelenleg egy Tar Sándor írásaiból készülő trilógián gondolkozik. "Gyakorlatilag a rendszerváltás utáni Magyarország tablóját akarjuk megcsinálni" - jelentette ki.