Idestova 2008 óta folyamatosan emelkedik a fizetésképtelenség miatt felszámolás alá kerülő építőipari cégek száma Magyarországon, s ezen a szomorú tényen az sem változtat, hogy az eljárás alá került cégek számát tekintve az emelkedés mértéke hangyányit csökkent 2010 januárjában.

Kilátások?

Az építőipari kilátások továbbra is borúsak. Sőt, ha őszinték akarunk lenni, kilátásokról már nem is nagyon beszélhetünk, akkora slamasztikában van az ágazat. Ezt jól mutatja, hogy 2008 harmadik negyedéve óta folyamatosan magas a hitelezők által kezdeményezett felszámolási eljárások száma.

S bár 2010 elején a végelszámolások száma picurkát csökkent az előző év hasonló időszakához képest, koránt sincs okunk örömünkben téglát hajigálni, ugyanis az életben maradt cégek összességében még mindig kevesebb adósságot hagynak maguk után, mint a felszámolási eljárással megszűnő társaik. Eközben a felszámolások, ha kis mértékben is de továbbra is emelkedést mutatnak, ami persze tovább növeli az építőipar adósságát.

A relatíve javuló statisztikában pedig az is szerepet játszhat, hogy a vállalkozó kedvű magyar lassan mintha beletörődni látszana: itten bizony nem lehet az építőiparra építeni. A realitások felismerését mutatja, hogy 2009-ben 2008-hoz képest már 25 százalékkal kevesebb új céget alapítottak a szektorban, s a visszafogottság ma is jellemző: 2010 januárjában majd 10 százalékos csökkenés tapasztalható a cégalapítási kedv tekintetében 2009 első hónapjához viszonyítva.

Törvényszerű tisztulás ?

„Az építőipar jövője sajnos továbbra sem kecsegtet sok jóval. Jelenleg a cégek megszűnésén keresztül tudjuk a leginkább bemutatni a szektort. Ugyanakkor az ágazat jövőjét tekintve akár pozitív folyamatnak is tekinthetjük, hogy 2010 januárjában tovább növekedett a nyilvántartásból törölt cégek száma, ami azt jelenti, hogy ezek a vállalkozások végérvényesen bezárták kapuikat. Amennyiben ezek a tulajdonosok nem térnek vissza a gazdaságba szinte azonnal egy új céggel, akkor, még ha ilyen fájdalmasan is, de megkezdődhet az ágazat megtisztulása” – ezt már Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója mondja.

Ami azonban biztos: míg 2008-ban 4436, 2009-ben már 5307 véglegesen megszűnt cégről beszélhetünk. S elnézve a 2010. januári számokat, amelyek magasabbak az előző év azonos időszakában mért adatoknál, a tendencia minden bizonnyal áll meg.

A szektorban tapasztalható általános fizetésképtelenség ráadásul nemcsak a felszámolt cégek mennyiségének növekedésben érhető tetten, hanem a körbetartozások egyre tágabb láncolatára is. A válság miatt megroggyant piacon a cégek ma már minden munkát kénytelenek elvállalni, a kifizetési hajlandóság azonban nem követi a vállalkozók munkakedvét.

Borítélkolható bukások

Az egész országban a legrosszabb helyzet talán Somogyban van. Itt az építőipari termelés egy év alatt több mint 30 százalékkal esett vissza. Három helyi cégből kettőnek van kisebb-nagyobb összegű kintlévősége, a megyében pedig ma már 15-20 milliárdra becsülik a lánctartozások „eszmei értékét”.

Szekeres Lajos egyike azoknak a vállalkozóknak, akinek tartoznak – írja a kapos.hu. Ő emiatt bírósághoz is fordult. Teljesítés után az összes igazolással, befogadott végszámlával rendelkezett. A megrendelő cég azonban nem fizetett. Eddig 10 milliós nagyságrendben.

Budai Ferenc, egy másik szerencsétlenül járt vállalkozó úgy látja, szinte előre lehet sokszor borítékolni, hogy nem fognak hozzájutni a pénzükhöz a vállalkozók. A megyei beruházásokat főleg pesti nagy cégek nyerik meg, tehát ők a generálkivitelezők. Azoknál pedig sorozatban fordul elő, hogy általában a végszámlákat nem egyenlítik ki.