A testület pénteki ülésén a Magyarországi Zöld Pártot vette nyilvántartásba, Zöldek rövidítéssel. Az OVB ezzel összefüggésben arról is döntött, hogy a "Zöldek" rövidítés ezt a jelölőszervezetet illeti meg, és nem a korábban ugyanezzel a rövidítéssel bejelentkezett Zöldek Pártját. A testület ezt azzal indokolta, hogy a Magyarországi Zöld Párt bírósági nyilvántartásában szerepel a rövidítés, a másikéban nem.

Az indulni szándékozó pártok között van egy harmadik "zöld" is; a Zöld Demokraták - Zöld Baloldal - Zöldek Szövetsége, e szervezet rövidítése Zöld Baloldal.

Az áprilisi országgyűlési választásokon az egyéni választókerületekben pártjelöltek és független jelöltek is indulhatnak, de területi és országos listát csak pártok állíthatnak. Ehhez azonban előbb be kell jelenteniük magukat az illetékes választási bizottságnál.
Az OVB-nél azoknak a pártoknak kell nyilvántartásba vetetniük magukat, amelyek több megye, vagy valamely megye és a főváros területén kívánnak jelöltet vagy listát állítani.

Az OVB korábban jelölőszervezetként az alábbi pártokat vette nyilvántartásba: Civil Mozgalom (CM); Vállalkozók Szövetsége a Reformokért (VSZ); Magyar Szocialista Párt (MSZP); Új Szociáldemokrata Néppárt (ÚSZNP); Demokrata Unió (DU); Magyarok Egymásért Szövetsége (MESZ); Magyar Republikánus Politikai Párt (MRPP); Liberális Roma Unió Párt (LRUP); Történelmi Szövetség, Kisgazdák-Szociáldemokraták Párt.
Nyilvántartásba vette ezeken túl a következő pártokat: Torgyán-Kisgazda-Koalíció; Magyarországi Kisebbségek Pártja (MKP); Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP); Szociáldemokrata Párt (SZDP); Magyar Demokrata Fórum (MDF); Zöld Demokraták - Zöld Baloldal - Zöldek Szövetsége (Zöld Baloldal); Igazi Demokraták Klubja (IDK); Szabad Demokraták Szövetsége - a Magyar Liberális Párt (SZDSZ); Magyar Kommunista Munkáspárt (MUNKÁSPÁRT); SMS Demokrata Párt (SMSDEMOKRATA); Jobbik Magyarországért Mozgalom-Párt (Jobbik); Összefogás Párt (ÖP); Fidesz - Magyar Polgári Szövetség (FIDESZ); MCF Roma Összefogás Párt (MCF); Lehet Más a Politika (LMP); Zöldek Pártja; Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt (FKgP); Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP); Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP), Centrum Összefogás Magyarországért (CENTRUM Párt); Magyar Vállalkozók és Munkaadók Pártja (MVMP); Együtt a Magyarországi Romákért Párt (EMRP); a Petőfi Nemzeti Néppárt (PNNP); Pajzs Szövetség; NÉPPÁRT.HU (NP); a Nemzeti Forradalmi Párt (NFP); Magyar Realista Egység és Béke Párt; Szövetség az Egységes Magyarországért "Közbiztonság és Demokratikus Közélet Szövetsége" (SZEM), az Internetes Demokrácia Pártja (IDE) valamint a Nemzeti Munkáspárt (NM).

A választáson induló pártok számára nem csak a parlamentbe jutás miatt fontos a jelöltállítás, hanem azért is, mert a társadalmi szervezetek csak akkor működhetnek pártként, ha el tudnak indulni a választáson, tehát ha a jelöltjeik felkerülnek a szavazólapokra.

A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi törvény ugyanis kimondja: a bíróság az ügyészség indítványára megállapítja a párt működésének megszűnését, ha a párt egymást követő két általános országgyűlési képviselői választáson nem állít jelöltet.
A kisebb pártoknak azért is fontos a megmérettetés, mert akkor kaphatnak állami támogatást a következő négy évben, ha legalább egy százalékot sikerül elérniük.

A pártok támogatására fordítandó összeget az állami költségvetésről szóló törvény állapítja meg. A törvény szerint az állami költségvetésből a pártok támogatására fordítható összeg 25 százalékát - egyenlő arányban - az Országgyűlésben az országos listán mandátumot szerző pártok között kell felosztani.

A fennmaradó 75 százaléknak megfelelő összeg az országgyűlési választások eredménye alapján a pártra, illetőleg a párt jelöltjeire az első érvényes fordulóban leadott szavazatok arányában illeti meg a pártokat. Nem jogosult költségvetési támogatásra az a párt, amelyik nem szerzi meg a szavazáson részt vett választók voksainak egy százalékát.