Mi lesz a klímatörvénnyel?

Az Országgyűlés hétfői, egyben utolsó ülése előtt a szocialisták nem kezdeményezték, hogy a négypárti klímatörvény már megkezdett tárgyalását folytassa a Ház. A jogszabálynak korábban már lezajlott az általános vitája, hétfőn akár zárószavazást is lehetett volna tartani az indítványról, ha nem fogadnak el ahhoz módosító indítványt. Az általános vitában korábban kiderült, hogy a Fidesz, az MSZP és a KDNP is támogatja a törvényjavaslatot, így valószínűsíthető, hogy az Országgyűlés is elfogadta volna azt.

Az MTI úgy tudja, az MSZP hétfő délelőtti frakcióülésén éles vita alakult az éghajlat védelméről szóló előterjesztésről, amelyet szavazás zárt és képviselők 30:28 arányban úgy döntöttek, hogy a nem kezdeményezik a törvényjavaslat tárgyalásának folytatását.
Az előterjesztő Szili Katalin, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) tiszteletbeli elnöke a képviselőcsoport ülésén számon kérte, miért nem került a parlament napirendjére a javaslat, és amellett érvelt, hogy a törvény tárgyalását folytatni kell.

Az MTI információi szerint az ülésen ezt Szabó Imre környezetvédelmi miniszter is támogatta.

Az ellenzők közt volt Podolák György, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke, aki az MTI-nek azt mondta: elfogadhatatlan, hogy Európa legszigorúbb klímatörvényét alkossa meg a magyar Országgyűlés. Szerinte az, hogy 2050-ig nyolcvan százalékkal kellene csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, azzal járna, hogy az ipar jelentős része a határokon kívülre települne és tömegesen szűnnének meg munkahelyek.

Az MTI-nek többen úgy fogalmaztak, hogy a frakcióülésen a "zöld-" és az "energialobbi" képviselői "csaptak össze" a törvény miatt.

Szili Katalin múlt pénteken a klímacsúcs első előadójaként még arról beszélt, hogy az Országgyűlés utolsó ülésnapján elfogadja a több szempontból is rendhagyó - nem politikai kezdeményezésre született, és szinte teljes politikai konszenzust élvező - jogszabályt. Véleménye szerint a jogszabály elfogadásának az lenne a legfőbb gyakorlati haszna, hogy a hatásai miatt csökkenne az ország energiaimport-függősége, a gazdaság pedig - a megújuló energiaforrások előtérbe kerülése és a biomasszatermelés növekedése miatt - összességében bővülne. A szocialista képviselő korábban felhívta a figyelmet arra is, hogy az előterjesztés elfogadását közel 500 civil szervezet is sürgeti.

A törvényjavaslatban az szerepel, hogy Magyarország az 1990-es bázisévhez viszonyítva 2020-ig negyven százalékkal, 2050-ig pedig nyolcvan százalékkal kívánja csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az előterjesztő szerint a gazdasági szerkezet átalakulása következtében 2005-re ebből a csökkentésből az ország már 23 százalékot teljesített, és ez a szám a 2008-ra már meghaladta a 30 százalékot.