Nő a szavazókedv, erősödik a Jobbik

Februárban az egy hónappal korábbihoz képest 7 százalékponttal megugrott azok aránya, akik azt állítják, hogy az áprilisi országgyűlési választáson biztosan elmennek szavazni (a növekedést részben az is magyarázhatja, hogy januárban még egy "jövő vasárnapi" választásra, most viszont már a tényleges áprilisira vonatkozott a kérdés).
Az elemzés szerint ebből még könnyen lehet a négy évvel ezelőttihez nagyon hasonló tényleges részvétel, hiszen 2006 februárjában - nagyjából ugyanennyivel az akkori választás előtt - a Medián 52 százalékos arányt mért (a tényleges részvétel a legutóbbi országgyűlési választások első fordulójában 67,8 százalék volt).

A hvg.hu azt írja, hogy a mostani aktivizálódás minden társadalmi-demográfiai csoportban nagyjából egyenletes - bár például a kistelepüléseken, ahol korábban kimagasló volt a részvételi hajlandóság, most már alig változott. A legnagyobb elmozdulás a 30 év alattiak körében figyelhető meg (40-ről 50 százalékra), de a szavazási kedv ebben a korcsoportban még így is elmarad a középkorúakétól és nagyjából megegyezik a legidősebbekével.

Részben épp a fiatalok körében fokozódó aktivitás lehet a magyarázata a Jobbik erősödésének. A radikális jobboldali párt a teljes szavazókorú népesség körében 2, a "biztos" szavazók körében 4, a választani tudó biztos szavazók körében pedig 5 százalékponttal növelte a támogatottságát egyetlen hónap alatt. A növekedés minden korcsoportban megfigyelhető, ám a 30-39 évesek körében eléri a 4, a 30 évesnél fiatalabbak körében a 8 százalékpontot, és ezzel a 40 alatti választói csoportban az MSZP elé kerülve egyértelműen a második legerősebb párt.

A két párt versenyfutása a 40 és 50 év közötti választóknál lényegében kiegyenlített, míg az 50 év fölöttieknél az MSZP biztosan tartja a második helyet, ám a Fideszt még csak megszorítani sem tudja.

Változatlanul nagyon élesek a szavazótáborok között húzódó generációs törésvonalak: a Jobbik-szimpatizánsok átlagéletkora 39 év, az MSZP-seké 55 év, míg a fideszesek 45 éve nagyjából megegyezik a magyar átlagszavazó életkorával. A mostani, nagyobb mintán készült felmérés alkalmas részletesebb földrajzi elemzésre is: a szavazási térképen tisztán kirajzolódik a Jobbik átlagosnál jóval nagyobb támogatottsága az észak-magyarországi régióban, ahol a Jobbikra a választók 19 százaléka, míg az MSZP-re 16 százaléka szavazna.

Szavazótábora elöregedésén túl figyelemre méltó, hogy ma már az MSZP számít a legellenszenvesebb pártnak, a "biztos szavazók" jó kétharmada állítja, hogy semmiképp sem szavazna rá. A Jobbikot korántsem övezi ilyen széles körű antipátia: sokkal kevesebben mondanak rá egyértelmű nemet, mint annak idején, "fénykorában" a MIÉP-re, vagy akár jelenleg az MDF-re, amely pedig hosszú éveken át a legkevésbé elutasított pártnak számított. Ma már ez utóbbi szerepet - mindössze egyötödnyi negatív vokssal - a Fidesz tölti be.

A három biztos bejutónak látszón kívül a parlamentbe kerülésért ringbe szálló további pártoknak a kampány beindultával, az ajánlócédulákért folytatott küzdelem közepette sem sikerült "megvetniük a lábukat" az 5 százalékos küszöb közelében: egyelőre az MDF-nek és az LMP-nek is be kell érnie 1-2 százalékos támogatottsággal - ismerteti a hvg.hu.