Új dinoszauruszt találtak

Fogazatuk révén a paleontológusok megtudhatják, hogy miként táplálkoztak a hosszú nyakú sauropodák, a bolygónkon valaha élt legnagyobb testű növényevők.

A páratlan leletek a Dinosaur National Monument nemzeti park kőzetéből kerültek elő. (A lelőhelyen múzeum létesült, amelyet úgy építettek meg, hogy a látogatók egy karzatról lenézhetnek a hatalmas kőzetfelszínre, ahol a gigantikus csontok eredeti helyzetükben, félig még az őket beágyazó üledékben láthatók.) A koponyákat 2005-ben fedezték fel a DNM16-os kőfejtőben a Brigham Young Egyetem (BYU) szakemberei.

A homokkő azonban oly keménynek bizonyult, hogy légkalapáccsal és betonfűrész segítségével sem sikerült kiszabadítani a fosszíliákat. Végül tavaly apróbb robbantásokkal lazították meg a kőzetet. A maradványokat a BYU és a Michigani Egyetem paleontológusai vizsgálták meg, akik kutatásaikról a Naturwissenschaften című folyóiratban számoltak be.

Dan Chure, a nemzeti park paleontológusa szerint igen ritka, hogy sauropodák épségben lévő koponyája kerüljön elő. A sauropodák 120 fajtája ismert, de eddig csupán nyolcnak a komplett koponyája került elő. Ez azzal magyarázható, hogy az állatok koponyáját vékony, törékeny csontok alkotják, amelyeket lágyszövetek tartanak össze, és ezek igen gyorsan elenyésztek a dinoszauruszok kimúlása után.

"A fosszíliák révén megérthetjük, hogyan éltek a dinoszauruszok 105 millió évvel ezelőtt, beleértve azt is, hogyan fejlődött a sauropodák fogazata, és miként alakultak táplálkozási szokásaik" - hangsúlyozta Dan Chure.

A dinoszaurusz, amely a "keresztségben" az Abydosaurus mcintoshi nevet kapta, a brachioszauruszok családjába tartozik. (A Brachiosaurus, azaz a kargyík, a sauropoda dinoszauruszok egyik neme, amely a késő jura korban és feltehetően a kora kréta korban élt. Nevét a hátsóknál hosszabb mellső lábai után kapta.)

A lelőhelyen végtagcsontokat és egyéb fosszíliákat is találtak. A paleontológusok feltételezése szerint a helyszínen legkevesebb négy dinoszaurusz maradványait fedezték fel. A jelek szerint "növendék" őshüllőkről van szó, amelyek hossza "alig" érte el a 8 métert.

"Nem tudjuk, hogy felnőttkorukra mekkorára nőhettek volna meg" - közölte Brooks Britt, a BYU paleontológusa.A koponyák közül az egyik teljesen ép, a másik pedig ugyan komplett, de darabokban került elő. A lelet igazi érdekességei a fogak, amelyek betekintést engednek a sauropodák táplálkozásába és étrendjébe. "Az Abydosaurus mcintoshi egyáltalán nem rágta meg a táplálékot, csupán bekapta, majd lenyelte" - magyarázta Brooks Britt.

A korai sauropodáknak széles fogaik voltak, késői fajtársaiknak viszont keskeny, ceruzaszerűek. Az Abydosaurus mcintoshi valahol a kettő között volt, ami segít a paleontológusoknak megfejteni, hogyan fejlődtek táplálkozási szokásaik és étrendjük az évmilliók során.

"Az Abydosaurus mcintoshi a megfelelő dinoszaurusz, amely a megfelelő időben került elő, hogy választ kapjunk ezekre a kérdésekre" - emelte ki John Whitlock, a Michigani Egyetem kutatója.