Milyen fontosabb intézkedésekre készül a kormány a ciklus hátralévő részében? Bajnai Gordon kormányfő Az Estében nyilatkozta hétfőn, hogy az évértékelő beszéde nem egyenlő a búcsúbeszédével, magyarán nincs még vége a válságkezelésnek, az nem állhat le. Tehát?

Az igazai feladat nem az, hogy mit kell csinálni az elkövetkező másfél-két hónapban. Hanem, hogy arról a gazdaságpolitikai útról, amire 2008-ban rátértünk, ne lépjünk le róla. Ma nagyon sok nemzetközi elemző mondja, hogy kockázata lehet annak, hogy ha egy következő kormány más típusú gazdaságpolitikát kezd el vinni. Ha a mai pályán maradunk, Magyarországnak 2011-től három százalékot jóval meghaladó gazdasági növekedésben lehet része. Ez a s2000 milliárd forint újra elosztható forrást jelent a magyar költségvetésnek. Ezzel pedig alapjában lehet modernizálni Magyarországot.

Tehát ha jól értem, különösebb döntések most már nem várhatóak, csupán „szinten tartásra” készülnek.

Azok a döntések, amiket eddig meghoztunk, azoknak a hatását most már érzékelheti Magyarország, gondoljunk például az adócsökkentésre vagy az áfa csökkentésére. Ezek mind január elsejétől érvényesek. Ezt a politikát fogjuk folytatni…

… Mondta Molnár Csaba kancellária miniszter, majd sietve Kazincbarcikára távozott, ahol egy önkormányzati intézmény közmunkásait látogatta meg. A kormány közeljövőbeli terveiről finoman szólva is kitérően nyilatkozó Molnárt a Budai Várban, a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége (GTTSZ) által csütörtökön rendezett, az „A pénzügyi és gazdasági válság Európában és Magyarországon” című konferencián kaptuk mikrofonvégre, ahol a miniszteré volt a nyitó- s egyben főelőadás.

Molnár beszéde Bajnai Gordon miniszterelnök hétfői parlamenti évértékelőjéhez nagyon hasonló volt, leszámítva, hogy a gazdasági élet szereplői előtt értelemszerűen nem annyira a szélsőjobb elleni fellépés szükségét, mint inkább a kabinet elmúlt egy éves gazdasági manővereinek a szükségszerűségét ecsetelte.

A kancellária miniszter előadását azzal kezdte, hogy elmondta: a magyarországi és a többi uniós tagállam válságkezelése között két nagy különbség volt. Az egyik, hogy mikor a krízis 2008 őszén végleg begyűrűzött Európába, mi már cselekvésben voltunk, hiszen 2006 óta ráálltunk a konvergencia programra. A másik pedig, hogy mikor aztán ténylegesen is beütött a válság, mindjárt az első pillanatban, vagyis a lehető leggyorsabban reagáltunk a kihívásra. (Az ellenzéknek erről azért más a véleménye – a szerk.)

Molnár szerint, ha az ország 2006-ban nem lépett volna a konvergencia útjára, 2008 őszén már az IMF-hitele sem mentette volna meg az államcsődtől. Ezzel összefüggésben sajnálkozott is egy sort, mondván, amennyiben nem jön a krízis, ma már gazdasági növekedésről beszélgethetnénk. Pech… (?)

Molnár a kormányzati válságkezelést szükségszerűnek beállítva – Bajnaihoz hasonlóan – köszönetet mondott az ország lakosságának a fájdalmas áldozatvállalásokért, egyszersmind hangsúlyozta, a kormány a baloldali karakterét őrizve mindvégig igyekezett a legkiszolgáltatottabbakat tehermentesíteni.

Mint mondta, örül, hogy az unióban ma már mindenütt elismerik a kormány teljesítményét. Példaként erre azt mondta, hogy az EU pénzügyminiszterei a múlt héten a nagy slamasztikába került Görögország figyelmébe már a „magyar modellt” ajánlották, mint megoldási lehetőséget.

Molnár szerint a kormány az elmúlt szűk egy évben nemcsak a devizahitel-katasztrófát hárította el, nemcsak a munkahelyek megőrzésére és teremtésére koncentrált, nemcsak a legkiszolgáltatottabbak helyzetén javított például a távhőáfa-csökkentéssel vagy a krízisalappal, hanem a hosszabb távú növekedés alapjainak lefektetésére is futotta erejéből.

Mint mondta, erre azért volt szükség, hogy ha majd a világgazdaság ma még csak pöfögő lokomotívja újra gyorsulni kezd, Magyarország jó feltételekkel tudjon felszállni. Hogy ne az utolsó kocsik egyikére legyen kénytelen felülni, hanem „oda előre, a masiniszta mellé.”

Molnár Csaba szerint a kormánynak a költségvetési egyensúly megteremtésével, az uniós források hatékony felhasználásával, a személyi jövedelemadó, valamint a vállalkozásokat terhelő adók és járulékok csökkentésével sikerült elérnie, hogy Magyarországon 2011-től már 3,5 százalékos, sőt a feletti gazdasági növekedésben lehet része, amely 2000 milliárd forint többletet jelent az országnak. A miniszter úgy vélte, ezt a „hihetetlen” forrást azonban óriási hiba lenne elosztogatni, felélni. Ehelyett inkább „be kéne fektetni” a jövőbe, hogy Magyarország hosszú távon is versenyképessé válhasson – mondta Molnár Csaba.