A pénzügyminiszter blogja utolsó bejegyzésében a szombat hajnalra megszületett megállapodásról azt írta: az állami tulajdonszerzés nem az orosz tulajdonos részére történő vételárfizetéssel, hanem a Malév feltőkésítésével történt, a magyar állam így kizárólag a saját tulajdonába kerülő társaságba helyez vagyoni értéket.

Oszkó Péter pénzügyminiszter azt írta, hogy a megállapodással egy jó fél év tartó tárgyalási folyamat végére tettek pontot. Szerinte a Malév többségi tulajdonának sorsáról folyó tárgyalások során az orosz és a magyar fél alapvető érdekei megegyeztek.

A miniszter úgy vélekedett: az orosz állami tulajdonú fejlesztési banknak nyilvánvalóan sosem állt szándékéban a Malév tulajdonosává válni, ez "akaratlanul" történt vele, miután a Malév korábbi orosz vevője csődbe ment. Hozzátette: a bank nem is tudott mit kezdeni a nyakába szakadt magyar légitársasággal, nem rendelkezett hozzá sem iparági tudással, sem helyismerettel; a politikai szempontokon kívül sok oka nem lehetett a Malév életben tartására, mialatt Oroszországban sorra mentek csődbe a helyi légitársaságok.

Így az oroszok számára is előnyös volt a magyar állam új, ősz elején tett ajánlata, mely szerint a Malév sorsának rendezése érdekében visszaveszik a többségi tulajdont, és az irányítás megszerzését követően a magyar állam maga gondoskodik a társaság továbbműködtetéséről - fejtette ki.

A tárgyalások során az orosz bank igyekezett a korábbi hiteleinek megtérülésével kapcsolatos igényeit is érvényesíteni, melyre azonban a magyar állam nem vállalhatott garanciát, hiszen az elmúlt években nem ő viselte a Malév tulajdonosi kontrolljával kapcsolatos felelősséget és anyagi terheket - szögezte le Oszkó Péter.

A magyar érdekekről szólva a miniszter kiemelte: egy önfenntartó és egyben a hazai gazdaság és azon belül a turisztikai szektor növekedéséhez elengedhetetlen légitársaság megléte "elemi érdeke" az országnak. Ehhez azonban nemcsak a Malév túlélését kell biztosítani, hanem azt át is kell alakítani, oly módon, hogy a légitársaság fennmaradása ne feleméssze az adóbevételeket, hanem hozzájáruljon a növekedésükhöz - fűzte hozzá.

Oszkó Péter szerint a magyar állam tulajdonszerzése nemcsak a társaság túléléséhez, hanem radikális átalakításához is szükséges volt, s egyik feladat elvégzése sem volt elvárható az orosz fejlesztési banktól.

Az állami tulajdonszerzés nem az orosz tulajdonos részére történő vételárfizetéssel, hanem a Malév feltőkésítésével történt, a magyar állam kizárólag a saját tulajdonába kerülő társaságba helyez vagyoni értéket - emelte ki.

Ráadásul - írta blogjában Oszkó Péter - a tőkeemelés és a többségi tulajdon megszerzése olyan állami követelések tőkévé konvertálásával történt, melyek megtérülésére az állami tulajdonszerzés és átalakítás híján nem sok esély mutatkozott volna, azaz az állam a többségi tulajdon megszerzése érdekében lényegében nem esett el semmitől.