A GKI legfrissebb jelentése szerint 2010 közepétől a magyar gazdaság iránti nemzetközi bizalom jelentősen javulni fog. Ezt több összetevő alapján mondják. Egyrészt a jegybanki alapkamat 9,5 százalékról 5,75 százalékra csökkent, az árfolyam nagyobb kilengések nélkül 270 forint/euró körül ingadozik.

Másrészt nincs szükség az IMF-hitelkeret teljes lehívására sem, és sikeres volt a magyar euró- és dollárkötvény-kibocsátás is. Hozzáteszik a görög válság sem hatott negatívan a magyar gazdaság megítélésre. Sőt ma már a magyar kiigazítást a sokan példaként állítják a nagy hiánnyal most szembesülő országok elé.

Marad a stagnálás

A recesszió azonban már hét negyedéve tart, s a GKI szerint az Európai Unióhoz viszonyítva két negyedévvel később, csak 2010. I. negyedévében ér véget Magyarországon. Éves átlagban azonban még 2010 egészében is csak stagnálás várható. A fogyasztás minden jel szerint még tovább csökken (kb. 1%-kal), s a beruházások is csak szerényen, kb. 3 százalékkal emelkednek (főleg az EU által támogatott infrastrukturális fejlesztések).

Bár az EU-ban már 2009 III. negyedévében emelkedett a GDP a II. negyedévhez képest, a IV. negyedévi, mindössze 0,1 százalékos emelkedés a növekedés törékenységét jelzi. Ez a GKI elemzése szerint arra utal, hogy az eddigi európai növekedés részben készlet-feltöltés, részben a költségvetési kiadásokkal folytatott élénkítés (pl. roncsprémium) eredménye volt, s még bizonytalan, hogy mindezek hatására mennyire indultak be öngerjesztő folyamatok. Mindezen kételyek ellenére az európai konjunktúra javulását a Gazdaságkutató szakemberei tényként kezelik. Ennek megfelelően a magyar export 2009 decemberében már 9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi, igaz nagyon alacsony szintet.

Kis növekedés

Az idei I. negyedévben az ipar és az építőipar teljesítménye már várhatóan kissé meg fogja haladni az egy évvel korábbit. A munkanélküliség azonban még emelkedni fog, számos, tartalékait tavaly felélő cég ugyanis további leépítésre, netán megszűnésre kényszerül. A foglalkoztatottak száma 2009 végén 98 ezerrel maradt el az egy évvel, 126 ezerrel a két évvel korábbitól. A munkanélküliségben 2010-ben a II. negyedévtől várható – kezdetben szezonális okokból – némi javulás, de éves átlagban folytatódik a romlás. Biztató, hogy az iparban és a kereskedelemben már alig több a létszámcsökkentést, mint a létszámnövelést tervező cégek száma.

A jelenlegi és a következő kormány 2010-ben szigorú fiskális és jövedelempolitikát kényszerül folytatni, ami lazuló monetáris politikára ad esélyt. A 2010-es költségvetési törvény 3,8 százalékos államháztartás hiánnyal számol. Ez – kormányzati akarat és nagyon fegyelmezett költségvetési politika, esetleg kisebb korrekció esetén – a nemzetközi szervezetek szerint is elérhető. E szervezetek feltehetőleg csak akkor tolerálnának egy 5 százalék körüli idei hiányt, ha az egyszeri konszolidációs kiadásoknak lenne a következménye, s garanciákat látnának ezek újratermelődésének megakadályozására.

2009-ben a magyar gazdaság külső egyensúlya látványosan javult. Ez a belső felhasználás (fogyasztás, beruházás) csökkenése miatt visszaeső importtal, és az EU források némileg gyorsuló beáramlásával magyarázható. A folyó fizetési és tőkemérleg a 2008. évi 6,6 milliárd eurós deficit után 2009-ben és 2010-ben is 2,8 milliárd euró körüli aktívummal zár. Az ország külföldi adósság-állománya jelentősen csökken.