Mit ígért az MSZP - és mit tartott be?
Négy évvel ezelőtt világos kampányt folytatott a Szocialista Párt. 2006-ban száz lépésbe foglalták, mit tesznek, ha újra kormányra kerülnek. Oda kerültek. Most pedig eljött a számadás ideje.
2010. március 2. kedd 07:39 - Pénzes Dávid
Egy országgyűlési kampánynak két része van. Egyrészt végighallgatjuk, melyik párt mit ígér a jövőre nézve, milyen koncepcióban képzeli el a kormányzást, másrészt egyenleget vonunk az elmúlt négy év munkájából. Mi ez utóbbira helyezzük most a hangsúlyt. A HírExtra elővette a 2006-os kampány száz lépését, mellyel Gyurcsány vezetésével kampányolt párt, melyet fennen hangoztattak minden lehetséges fórumon és amely nagyon érthetően öntötte formába a párt terveit.
Eltelt a négy év, mi lett belőle?
„Elindítjuk az Új Magyarország programot. A fejlődő vállalkozások további 400 ezer új munkahelyet teremtenek.”
Az Új Magyarország valóban elindult. A négy év alatt azonban nemhogy 400 ezer új munkahelyet nem sikerült teremteni, hanem jelentősen emelkedett a munkanélküliség. Jelenleg 13 éves csúcson, 10,5 százalékon van. Igaz ugyan, hogy beütött a gazdasági válság, de az Új Magyarország program 2008-ig sem igen mutatott fel olyan eredményeket, mely a 400 ezer munkahely megteremtését teljesítette volna.
„2006 októberétől megkezdi tevékenységét a Magyar Vállalkozások Bankja, s ezzel egyszerűbbé és könnyebbé tesszük a kis- és középvállalkozások hitelhez, tőkéhez, pályázati támogatáshoz jutását.”
Nem jött létre.
A kisvállalkozásokról
„Segítjük a kis- és középvállalkozásokat a közbeszerzési pályázatok elnyerésében. Egyszerűsítjük a közbeszerzési szabályokat, biztosítjuk a vállalkozók jobb felkészülését, könnyebbé tesszük a hazai ajánlattevők számára a pályázati feltételek teljesítését.”
Nehezen megfogható ígéret. Az tény, hogy a kkv-k ma már belejöttek a pályázatok megírásába, ám az is tény, hogy közbeszerzési törvényt nem egyszerűsítették. Sőt, az unióban a mienk a legbonyolultabb közbeszerzési törvény - s ezért is lehet a korrupció melegágya.
„Visszaszorítjuk a kkv-kat sújtó körbetartozást, csökkentjük az alvállalkozók kiszolgáltatottságát.”
A körbetartozások ellen indult
Biztos kéz program sajnos csak 2009 végén indult be (már a Bajnai-kormány időszaka). A szakértők szerint az iránya jó, de számtalan apró probléma van vele és mindent nem tud megoldani.
A fizetések
„A bérek legalább 25 százalékos emelését, a keresetek reálértékének kiszámítható növekedését biztosító bérmegállapodást kezdeményezünk az Országos Érdekegyeztető Tanácsban.”
Ez sem jött létre maradéktalanul. A KSH adatai szerint 2009-ben a versenyszférában 26,39 százalékkal, a költségvetési szférában 15,17 százalékkal emelkedtek átlagosan a bérek. Ezek azonban nominálértéken számolt növekedések, reálértéken ez jóval szerényebb. A válság természetesen itt is beleszólt a tervek megvalósíthatóságába.
Törvényben garantáljuk a családi pótlék évenkénti rendszeres emelését és négy év alatt legalább 20 százalékkal emeljük a családi pótlék összegét.”
A családi pótlék 2006-ban 11.000 forint volt (két gyermeknél 12.000), 2009-ben 12.200 (két gyermeknél 13.300). Magyarán szólva az emelés négy év alatt még az inflációt sem követte.
„Elindítjuk az átfogó vasútfejlesztési programot.”
Ennek eredménye egyelőre csupán a vasútbezárások nagy száma.
„Szűkítjük a mentelmi jog terjedelmét, hogy az ne szolgálhasson a közvéleményt súlyosan irritáló szabályszegések leplezésére.”
Nem történt meg. (Pl. Herényi Károly és Dávid Ibolya még mindig élvezi a
mentelmi jog védelmét.)
Az állami vagyonról
„Egyszerűsítjük az állami vagyon tulajdonosi irányítását. Növeljük az állam képviseletében eljárók felelősségét. Hibás döntések, felelőtlen gazdálkodás esetén érvényesítjük a személyes vagyoni felelősséget.”
Ez nem történt meg. Ha a BKV-ra az MVM-re, vagy a MÁV-ra gondolunk, és az ott lezajlott sikkasztásokra, de legalábbis az állami pénz felelőtlen kezelésére, akkor jó lett volna, ha ez létrejön.
De volt itt ígéret a gyermekétkeztetés színvonalának emelésére, a daganatos betegségek 15 százalékos csökkentésére, a Duna törvény megalkotására, az elektronikus jegyrendszer bevezetésére a városi közlekedésben, vagy a háziorvosi ellátás megerősítésére – különösen a hátrányos helyzetű kistérségekben. Ezek közül semmi sem valósult meg.
Ami megvalósult: „12-re csökkentjük a minisztériumok számát.” E vállalást betartotta a 2006. június 9-én alakult Gyurcsány-kormány. Pontosan 2007. július 1-ig. Ekkor nevezték ki tárca nélküli miniszternek a polgári nemzetbiztonság élére Szilvásy Györgyöt, illetve a kormányzati koordinációért felelős tárcavezetőnek Draskovics Tibort. Majd 2008. árpilis 30-án a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium is kettévált, sőt, jött még egy tárca nélküli miniszter is. A Bajnai-kormány ma 15 minisztériumot számlál.
Konklúzió
Világos, hogy a 2006-os vállalásokat a gazdasági válság jelentősen átírta. Ettől függetlenül érdekes, hogy a 100 lépésből, mely a kormányzati ciklus első felére kellett volna essen, mennyire kevésbe kezdett bele a Gyurcsány-kabinet. Pedig akkor még nem volt válság.
Persze a pártprogramok már csak ilyenek. Nem lenne meglepő a Fidesz programja is nagyjából ennyire válna valóra a választások után. Erről azonban majd négy év múlva elmélkedhetünk. Az biztos, hogy az MSZP messze nem tartotta be azokat a vállalásokat, amik miatt a társadalom nagyobb része 2006-ban az ő kezükbe tette a kormányzás felelősségét.
A legtöbb lépést meg sem tették, vagy ha igen, azt is rosszul, vagy nem átgondoltan.
Az egész elmúlt 4év szerencsétlenkedését, meg rá akarják fogni a gazdasági világválságra.
Gyurcsány,Bajnai leülhettek, elégtelen!