Bizonyos kérdésekben hiányos az új Ptk.?

Lábady Tamás az ügyészek polgári jogi felelősségéről rendezett hétfői budapesti nemzetközi konferencián arra hívta fel a figyelmet, hogy az utóbbi években megszaporodtak az ügyészséggel, bírósággal szembeni kártérítési és személyiségi jogi perek, bár a keresetek döntő többsége megalapozatlan, és a bírók ellen indított keresetek többségének hátterében az adott bíróság eljárásból való kizárása a cél.

Mint elmondta, a közhatalmi tevékenység során a bírók és ügyészek a bíróság és az ügyészség nevében járnak el, így az e tevékenységükkel összefüggő személyiségi jogi és kártérítési igények sem személy szerint velük, hanem csak a közhatalmi szervekkel szemben érvényesíthetőek.

Emlékeztetett arra: több mint tízéves kodifikációs munka eredményeként az Országgyűlés elfogadta az új Polgári törvénykönyvet, amelynek a közhatalmi szervek felelősségét érintő része 2011. január 1-jén lép hatályba.

A kódex számos kérdésben az elvi tételek kialakítását továbbra is a jogalkalmazási gyakorlatra hagyja - szögezte le az ítélőtábla elnöke.

A kódex a szerződésen kívül okozott kárért való felelősség szabályai között foglalkozik a közhatalom gyakorlása során okozott kárért való felelősséggel, erről két paragrafus és négy bekezdés szól. A törvény egységesen szabályozza a közigazgatási jogkörben okozott kár felelősségi szabályát és ezt a szabályozást egy utaló normával kiterjeszti a bírósági és ügyészségi jogkörben okozott felelősségre - ismertette Lábady Tamás.

A kódex szerint a felelősséget akkor lehet megállapítani, ha a kárt hatósági jogalkalmazó tevékenységgel vagy annak elmulasztásával okozták és a kárt rendes jogorvoslattal nem lehetett elhárítani. Ez a szabály azonban csak részben van tekintettel az utóbbi évek joggyakorlatára és számos problémát fog felvetni, többek között azt, hogy miként értelmezhető a jogalkalmazói tevékenység, milyen széles kört von be a bírói gyakorlat ebbe a szóba - vetette fel aggályait.

Kérdésesnek tartja azt is: figyelembe kell-e venni például a közhatalmi tevékenység fogalmával kapcsolatos polgári jogegységi döntést, (ami részben felülírta a korábbi bírói gyakorlatot), amely szerint a nyomozó hatóság, ügyészség és bíróság a büntetőeljárás során bűnjelként lefoglalt dolgot közhatalmi tevékenysége részeként őrzi, kezeli, gondoskodik őrzéséről, s az ennek során bekövetkezett kárért a közhatalmi jogkörben okozott kárért való felelősség alapján kell eljárni.

Nem szabályozza a törvény a bírói gyakorlatban dogmává erősödött doktrínát, amely szerint a kirívóan súlyos jogalkalmazási és jogértelmezés hiba, hiányosság megalapozza a felelősséget. Nem foglal állást abban a kérdésben sem, hogy a mérlegelés eredményeként hozott határozat mikor vezethet, vezethet-e egyáltalán kártérítési felelősséghez - sorolta.

Hozzátette: a törvény nem rendelkezik arról, hogy a közjegyzőkre, rendőrökre, bírósági végrehajtókra is alkalmazni kell-e; nem derül ki, hogy a bírói gyakorlat által kialakított elvek irányadóak-e az új kódex kapcsán is. Az új Ptk. nem szól - az Európai Unió erősödő gyakorlatával szemben - az állam jogalkotással, jogalkotás elmulasztásával kapcsolatos felelősségéről sem.

A kódex egy része május 1-jén lép hatályba, így például az a szabály is, amely a személyhez fűződő jogok közé adoptálja a bíróság előtti tisztességes eljáráshoz való jogot, és megsértésének szankcióit. Vagyis, hogy a személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a bíróság előtti eljárás tisztességes lefolytatásához és az eljárás ésszerű időn belüli befejezéséhez való jogra, illetve a jogsértést elszenvedő sérelemdíjra (nem vagyoni kártérítésre) és kártérítésre tarthat igényt, ha a sérelem a jogorvoslati eljárásban nem volt orvosolható.

A kódex azonban korlátozza a közhatalmat gyakorló, közfeladatot ellátó személyek alanyi jogait: ha ezeknek a személyeknek a jó hírnevét, becsületét a közhatalom gyakorlásával, illetve ellátásával összefüggésben sértették meg, a személyhez fűződő jogok megsértéséhez fűződő jogkövetkezmények csak akkor alkalmazhatók, ha a jogsértésre a jogsértő szándékos vagy súlyosan gondatlan eljárása miatt került sor - hívta fel a figyelmet. Mint mondta, a jogvédelemnek ilyen korlátozása legalábbis vitatható, hiszen az emberi jogi egyezmény kifejezetten lehetővé teszi a véleménynyilvánítás szabadságát a bíróság tekintélyének megóvása érdekében.