Közszolgálati csetepaté Erdélyért

A csörtét a Magyar Televízió indította hétfőn azzal, hogy a TNS közvélemény-kutató cég adataira hivatkozva a legnépszerűbb erdélyi közszolgálati csatornaként hivatkozott önmagára. A TNS számai alapján az erdélyi magyarok által legtöbbet nézett csatorna az RTL Klub, az kereskedelmi műsorszolgáltató adásait az erdélyi magyarság 11,7 százaléka követi nyomon. Őket követi a TV2 9,8 százalékkal, majd a román nyelvű Pro TV 7,4 százalékkal. Összesített eredménnyel negyedikként lép be a képbe a Magyar Televízió egyes és kettes csatornája, őket az erdélyi magyarság 7,6 százaléka nézi. Szintén összesített eredménnyel, másfél százalékkal lemaradva, hat százalékkal hatodik a Duna TV és a Duna Autonómia – állítja a TNS 2009-es adatsora a Magyar Televízió szerint.
 

Ezeket a számokat támadta meg minap a Duna Televízió. A médium szerint a TNS adatai nem tükrözhetik a valóságot, lévén a közvéleménykutató cég legutóbb 2007-ben vizsgálta a román médiapiacot. A Duna Televízió közleményében az Initiative média-, marketing- és digitális ügynökség által publikált Media Factbook 2008 kiadványra hivatkozik. A dokumentum tizenhatodik oldalán szereplő, a 2007-es nézettségi vizsgálatok által érintett televízió-csatornákat tartalmazó felsorolásban 38 médium található, ezek között egy sem magyar nyelvű.
 

Nem véletlenül készíttet külön felmérést az erdélyi magyar népesség körében a televízió nézési szokásokról – állítja a Duna Televízió. A médium közleménye egy január végén közzétett kutatásra is hivatkozik. Ezt az Outdoor Media Audit Kft. készítette 2009. decemberében, módszerük személyes megkeresésen alapuló kérdőíves kutatás volt. Katona Erika szerint a kutatásból nyilvánvalóvá válik a televízió vezető szerepe. A televízió stratégiai igazgatója az eredmények ismertetésekor elmondta: hihetetlen büszkeséggel tölt el minket, hogy a felmérés szerint a Duna Televízió a legkedveltebb csatorna Erdélyben.
 

A helyzet feloldását lehet, hogy az emberi figyelmetlenség hozza meg. Egy, a Magyar Televízióhoz köthető levél szerint a félreértés oka az adatszolgáltatás során bekövetkezett baki. A nagyobbik köztelevízió ugyanis egy romániai ügynökségtől kért adatokat, ők pedig egyszerűen rosszul nevezték meg a forrásukat. Ez azonban nem tartotta vissza a Duna televíziót és jó hírnevének megsértése miatt peres eljárást kezdeményez a Magyar Televízióval szemben.