Sólyomnál megakadat törvények, módosítások

A köztársasági elnök szerint a törvény előkészítetlen, rendelkezései elnagyoltak és visszaélésre adnak lehetőséget - áll az indoklásban.A köztársasági elnök kifogásolta azt is, hogy egy ennyire új perjogi intézmény 30 nap elteltével lépne hatályba, ugyanis szerinte erre sem a bíróságok, sem az ügyvédi kar nincs felkészülve.

Mint a közleményben kifejtik, a törvényjavaslat átdolgozásának szükségességére a törvényjavaslat parlamenti vitája során az igazságügyi minisztérium államtitkára is felhívta a figyelmet. Emellett a törvénnyel szemben a Magyar Ügyvédi Kamara, a Budapesti Ügyvédi Kamara, valamint számos országos gazdasági és kereskedelmi szövetség is kifejezte aggályait - teszi hozzá a KEH.

Az államfő döntéséről levélben tájékoztatta Katona Bélát, az Országgyűlés elnökét.
Az Országgyűlés február 22-én, cikluszáró tavaszi ülésszakának utolsó napján fogadta el a polgári perrendtartásról szóló törvény csoportos keresetindítást lehetővé tevő módosítását 191 igen és 135 nem szavazattal.

A szabad demokrata Magyar Bálint és a szocialista Csiha Judit által benyújtott jogszabály egyik célja, hogy elősegítse a csoportos jogérvényesítést olyan társadalmi csoportok számára, amelyek egyéni jogérvényesítését anyagi lehetőségeik és egyéb körülmények korlátozzák.

Az előterjesztők a törvény indoklásában utaltak arra, hogy az alanyi jogok közös érvényesítése különösen jól ismert az Egyesült Államokban "class action" néven.
Magyar Bálint és Csiha Judit szerint csoportos keresetindítással különösen akkor lehetne élni, ha a hátrányos megkülönböztetés tilalmának, a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó szabályoknak, a versenyjogi vagy a környezetvédelmi szabályoknak a megsértéséről van szó; ugyanakkor ez a lehetőség nem szűkül le egy-egy ügycsoportra.

Csoportos keresetindítást kezdeményezhet a jogszabály szerint bármely természetes vagy jogi személy, aki a meghatározott jogvita eldöntésében közvetlenül érdekelt, valamint olyan társadalmi szervezet is, amely létesítő okirata alapján a jogvitával összefüggő területen érdekvédelmet vagy jogvédelmet lát el, továbbá az ügyész, illetve a jogvitával összefüggő területen hatáskörrel rendelkező közigazgatási szerv.

Sólyom László köztársasági elnök megküldte véleményezésre az Alkotmánybíróságnak a szövetkezeti törvényt szerdán.

Az indoklás szerint a szövetkezetekről szóló törvény módosítása megváltoztatná az iskolaszövetkezeti tagok munkaviszonyára vonatkozó szabályokat, részben korlátozva a munkavállalók jogosultságait.

A jogszabály visszamenőleges hatállyal, 2010. január 1-jén lépne hatályba, azonban az államfő szerint a munkaviszonyra vonatkozó szabályok visszamenőleges hatályú módosítása ellentétes a jogállamiság elvével, és ezért a törvény alkotmányellenes - olvasható az MTI-nek elküldött közleményben.

Sólyom László ezzel a döntésével tizenötödik alkalommal küldött normakontrollra törvényt az Alkotmánybírósághoz.Négypárti javaslatra született meg a február 22-én az Országgyűlés által elfogadott szövetkezeti törvény, amely elsősorban a diákmunka-közvetítéssel foglalkozó szövetkezetek szabályozását szigorította, mivel, az indoklás szerint ezeknél a szervezeteknél jelenleg rengeteg visszaélés tapasztalható a munkaidő és a rendes szabadság, valamint a bérek kifizetése terén is.

A módosítás célja az volt, hogy az iskolaszövetkezetek, a tagok és az iskolaszövetkezettel valamilyen szolgáltatás ellátására polgári jogi jogviszonyt létesítő harmadik személyek közötti kapcsolat jogi kereteit konkretizálja, illetve pontosítsa.

A szövetkezeti törvény értelmében a szociális szövetkezetek egyik fajtája az iskolaszövetkezet. Az iskolaszövetkezet vállalkozási tevékenységének, illetve ezen belül az iskolaszövetkezet tagja munkavégzésének sajátosságát az adja, hogy a tag egyben tanulói, hallgatói jogviszonyban van.

Korábban a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége (SZTMSZ)aggályosnak nevezte a szövetkezeti törvény módosítását, amely szerint az iskolaszövetkezetek tagságának munkaviszony keretében történő foglalkoztatásának sok eleme kikerült a Munka törvénykönyvének (Mt.) hatálya alól. E foglalkoztatási forma nem minősülne munkaerő-kölcsönzésnek, hanem egy új foglalkoztatási forma lenne.