Tamás Pál szociológus a csütörtöki budapesti rendezvényen azt mondta: a pártok szavazótáborai ideológiák foglyai, ami szinte vallásháborús ellentétek kialakulásához vezetett.

Elmondta, felmérésük szerint két év alatt 15-ről 20 százalékra nőtt a magukat jobboldalinak tartók aránya, miközben 10-ről 5 százalékra esett a baloldaliaké, és csökkent a magukat a centrumpozícióba helyezők száma is.

A szociológus szerint ugyanakkor jól mutatja a politikai viták elutasítottságát, hogy a válaszadók több mint fele szerint az országban elegendő lenne egyetlen, minden társadalmi csoport érdekeit képviselő politikai erő.

Lakner Zoltán politológus a pártprogramokról szólva azt mondta: csak a Fidesz terveit érdemes a számonkérhetőség szempontjából megvizsgálni. Hozzátette, bár az ellenzéki pártnak még nincsen választási programja, nyilatkozatokból, mindenekelőtt Orbán Viktor beszédeiből részben összeállítható, mire készül a Fidesz.

A párt tervei között említette, hogy ha hatalomra jut, feltehetően megkísérli elfogadtatni a Nemzetközi Valutaalappal, hogy az államháztartási hiány a tervezettnél magasabb lesz. Egyrészt mert úgy vélik, a Bajnai-kormány eleve alultervezi a hiánycélt, másrészt mert számos intézmény működésének fenntartásához újabb kiadásokra lesz szükség.

Lakner Zoltán szerint a Fidesz azzal érvelhet: fontos, hogy az új kormány képes legyen a megszorításokon, a gazdaság rendbetételén kívül másfajta intézkedéseket is tenni, különben "két hónap alatt összeomlik a támogatottsága, mint 2006-ban a Gyurcsány-kormányé". Márpedig - folytatódhat Lakner szerint az érvelés - a nemzetközi szervezeteknek nem érdekük, hogy újabb négy évig egy vergődő kormánnyal tárgyaljanak.

A politológus arról is beszélt, hogy a Fidesz terveinek számonkérhetősége csekély, hiszen a párt konkrét vállalásait alig ismerni, a már megfogalmazott ígéretek egy része - így például az egymillió új munkahely létrehozása - pedig egy ciklusnál hosszabb távra szól.

Róna Péter közgazdász előadásában azt mondta, hogy Magyarországot továbbra is "a pénzügyi szféra igényei szerint kormányozzák". Szerinte mivel az MSZP és a Fidesz sem kérdőjelezi meg ennek helyességét, "gazdaságpolitikai programjuk között nincs jelentős különbség".

Úgy véli, a hazai pártok gazdaságpolitikájának "jobbra sodródása" az SZDSZ-szel kezdődött, az MDF-fel és az MSZP-vel folytatódott, majd "folytatódni fog a Fidesszel is". Mint mondta, a Fidesz gazdaságpolitikája már most "a Reformszövetség újbóli hatalomra kerülését, illetve hatalmának fenntartását" vetíti előre.

"Annak idején Gyurcsány Ferenc kibékült a Reformszövetséggel, bele is bukott, most pedig a Fidesz békül ki a Reformszövetséggel, és bele is fog bukni" - zárta előadását a közgazdász.