A pekingi parlament éves ülésén több felszólaló is arra kérte a központi kormányt, hogy hozzon hatékonyabb intézkedéseket a mandarin térhódításával visszaszoruló nemzetiségi nyelvek megmentéséért.

A kínai népesség több mint 90 százalékát már a hanok alkotják, és a nagyobb népcsoportok közül néhányan, mint például a muzulmán hujok, olyan mértékig integrálódtak, hogy mostanra csak kínaiul beszélnek. A legkisebb nemzetiségek nyelvei - mások között a hagyományosan sámánista hocsen (hezhen), orocsen (oroqen) és evenki (ewenki) népcsoporté az ország távoli, északkeleti részén - marginalizálódtak és veszélybe kerültek.

"Az evenkik lélekszáma 30 ezerre tehető, és nyelvük kihalófélben van. A kormánynak többet kell tennie a kisebbségi nyelvek védelmében, mert lejegyzésük üteme nem megfelelő" - mondta Tu Mej (Du Mei), egy evenki képviselő Belső-Mongóliából.

Nyelvészek és jogvédők szerint a kisebbségek nyelvei világszerte háttérbe szorulnak az olyan "szupernyelvek" nyomása alatt, mint az interneten és a televízióból áradó angol, spanyol, arab, hindi és mandarin. Kínában sok szülő, aki nemzetiségi nyelven beszél, nem szívesen tanítja meg rá gyermekét, mert attól tart, hogy ezzel ront mandarintudásán és későbbi elhelyezkedési esélyein.

"Folyékonyan beszélem a nyelvünket, akárcsak a rokonaim, de a gyerekeimmel csak kínaiul beszélek - vallotta be Lej Csin-mej (Lei Jinmei), egy sö a délkeleti Fucsien (Fujian) tartományból. - Nyelvünk csak szóban él, írásos formája nincs, ami még nehezebbé teszi a megőrzését. Fokozatosan eltűnik".

Az ENSZ a különösen veszélyeztetett nyelvek közé sorolja a söt, mert a körülbelül 790 ezres népcsoporton belül már csak alig ezren beszélik.

A nagy lélekszámú nemzetiségek nyelvei, mint amilyenek a tibetiek és ujgurok, széles körű hivatalos támogatásban részesülnek, és a kormány igyekszik segíteni azoknak a kisebb népcsoportoknak is, amelyek kihalófélben levő nyelveket beszélnek. Peking a héten indított el egy új programot azzal a céllal, hogy létrehozzák az összes Kínában használt dialektus és nyelv hangzó adatbázisát, és ezzel is elősegítsék a fennmaradásukat. A mandzsunak - az utolsó kínai császárok anyanyelvének - sorsa azonban intő jel lehet arra nézve, hogy milyen nehézségekre kell számítani, ha életben akarják tartani még a népesebb és jobb módú népcsoportok nyelveit is. A több mint 10 milliós kisebbségből napjainkban már csak néhány tucat beszéli a mandzsut: teljesen elkínaisodtak annak következtében, hogy éveken át szorosan érintkeztek a han kultúrával. Hasonló folyamat megy végbe most a kisebb, távol eső vidékeken élő népcsoportoknál.

Akbar Madzsitnak, egy kazah nemzetiségű egyetemi professzornak a véleménye szerint a reménysugarat a technológiai vívmányok jelenthetik. "Amikor az internet kezdett elterjedtté válni, az emberek amiatt aggódtak, hogy a kínainak nem lesz jövője, mert az online világot az angol uralja - fejtette ki hibátlan mandarin nyelven. - De nem így történt, és most egyre több kínai nemzetiség nyelve jelenik meg a világhálón".

Álláspontja alátámasztására bekapcsolta mobiltelefonját, hogy megmutassa: kazahul kapja a legfrissebb híreket.