Debrecen

"Húsz éve a magyar nép a szabadságot választotta, ezt kell újjáépítenünk" - mondta a város főterén összegyűlt népes hallgatósága előtt hétfőn Debrecen polgármestere, a Fidesz alelnöke.

Hozzátette: most minden emberre szükség van, függetlenül attól, hogy korábban kire szavazott, kit támogatott.
"Ismerje meg a nép az igazságot és biztonságban lesz az ország" - idézte a szónok Abraham Lincoln egykori amerikai elnök 150 évvel ezelőtt elhangzott beiktatási beszédét, mintegy párhuzamot vonva a mai helyzettel, jelezvén, hogy a most leköszönő kormányzat egyik legfőbb törekvése - vezetőjének bevallása szerint is - az igazság elrejtése volt, amit a volt miniszterelnök Balatonőszödön meg is fogalmazott, mondván: "hazudtunk reggel, hazudtunk éjjel, hazudtunk este".

Előbb-utóbb azonban eljön az igazság napja, előbb utóbb minden kiderül, bár sokszor későn - mondta Kósa Lajos, aki szerint ma már többet tudunk, mint egy évvel ezelőtt.
"Ma már tudjuk, hogyan lehetetlenítették el a tisztességgel dolgozó magyar emberek jövőjét, hogyan vitték haza az állami vállalatokból talicskaszámra a pénzt, hogyan csapolták meg az önkormányzatok számláit, ma már tudjuk, mi fér el egy Nokia-dobozban" - mondta a fideszes politikus.

Ma már mindenki tudja, hogy nagyon mélyre került az ország - tette hozzá, megjegyezve: 1848 márciusában szintén mély gödörben volt az ország, s mindenki érezte, az akkori hatalmi viszonyok nem folytathatók tovább.

Ugyanakkor - figyelmeztetett Kósa Lajos - akkor is voltak, akik radikális megoldásokban gondolkodtak, de a forradalom békésen győzött, a márciusi követelések törvények formájában kerültek a király elé.

A politikus felhívta a figyelmet, hogy a király április 11-én írta alá a törvényeket, ekkor győzött az forradalom és az alkotmányos rend.

Azóta április 11-e a magyar forradalom és szabadságharc békés győzelmének napja, Debrecenben a város napja, s "április 11-e a mi életünkben is döntő fontosságú lesz" - utalt Kósa Lajos a közelgő választásokra.

Vannak történelmi pillanatok, amikor egyszerű kérdésekre egyszerű válaszokat kell adni - mondta, hozzátéve: "nincs más választás: vagy a szabadság, vagy az önkény".
"Húsz éve a magyar nép a szabadságot választotta, ezt kell újjáépítenünk, amihez minden magyar emberre szükség van. (...) Elkezdődhet a munka, éljen a magyar szabadság, éljen a haza!" - fejezte be nagy tapssal fogadott beszédét Kósa Lajos.

A szónoklat után megkoszorúzták Kossuth Lajos Nagytemplom előtti szobrát, majd "Él e Hon!" címmel a debreceni Csokonai Színház ünnepi műsorát tekinthették meg az érdeklődők Vidnyánszky Attila rendezésében.

Hódmezővásárhely

Magyarország haladásának az a feltétele, hogy az országban végre rend legyen - jelentette ki Lázár János (Fidesz) hódmezővásárhelyi polgármester hétfőn az alföldi városban.

"A rend nem kisajátítható, a rend dolgában nincs pártoskodás, a rend dolgában nem lehet szereposztás, a rend dolgában nem fogunk kompromisszumot ismerni" - mondta a politikus, aki - mint fogalmazott - nem a hagyománytiszteletből fakadó közhelyeket hangoztató, hanem őszinte ünnepi beszédet kívánt tartani az 1848-as forradalom évfordulója alkalmából rendezett városi megemlékezésen.

Hozzátette: "a rend mindenkire kell hogy vonatkozzon, jogokban és kötelességekben nem lesz különbség".

1848. március 15-e a magyar történelemben a szabadság talán legteljesebb megélése, s ez kötelességet ad: beszélni a közállapotokról, arról, ami a haza, a város, az emberek ügye - indokolta meg a polgármester beszédében, hogy miért foglalkozik aktuálpolitikai kérdésekkel.

"Rendre van szükségünk. Ahol nincs rend, ott szétesik az ország, lopnak, csalnak azok, akiket megválaszt a közösség. (…) Ahol nincs rend, elszaporodhat az erőszak, és a szélsőséges gondolkodás lehet az úr. Ahol nincs rend, ott uralkodnak a bűnbakkeresők, a szomszédot a szomszéd ellen uszítók" - hangsúlyozta az országgyűlési képviselő mintegy négyszáz fős hallgatóság előtt.

"Mi magyarok milliók szenvedésével fizettünk a XX. század történelmi leckéjéért, fizettünk a bolsik miatt, és fizettünk a nyilasok miatt. A szélsőség - a mai időkben akár jöjjön jobbról - nem kiút, hanem maga a zsákutca. (…) A szélsőség maga a rendetlenség" - mondta a politikus.

Lázár János szerint "az igazi csapda az, hogy ha a rendet párt- vagy magánhadseregek akarják megteremteni". A rend fönntartása nem adható gebinbe - emelte ki.

"2010. március 15-e legfontosabb üzenete: a nemzeti kiegyezéshez olyan erő kell, amelyet a többség, mégpedig az elsöprő többség biztosít" - hangsúlyozta a képviselő.

Székesfehérvár

Az összefogás fontosságát hangsúlyozta a székesfehérvári március 15-i ünnepségén a megyei közgyűlés fideszes elnöke, valamint a város az MSZP és az SZDSZ támogatásával megválasztott polgármestere hétfőn a Petőfi-szobornál tartott megemlékezésen.

A zászlódíszbe öltözött rendezvényteret zsúfolásig megtöltő ünneplők - köztük sok kisgyermekes család - előtt Balogh Ibolya (Fidesz), a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke hangsúlyozta: eljött a pillanat, amikor "mindnyájunkra szükség van, itt az idő, hogy közös ügyeink érdekében összefogjunk".

Úgy vélte, 1848 eszméihez hűen, most se azt nézzük, ami elválaszt, hanem azt, ami összeköt, "hogy visszataláljunk arra az útra, amit a márciusi ifjak kitapostak számunkra."
Balogh Ibolya úgy fogalmazott, hogy "ma egy csalódott, hitehagyott, büszkeségében megtépázott nemzet képe rajzolódik ki előttünk."

"Elszegényedett családok, növekvő munkanélküliség, nehéz helyzetben levő települések, bizonytalanság, a nemzeti érzések tudatos elnyomása, a nemzeti érdekérvényesítés teljes hiánya, a lemaradás jellemzi ma az egykor oly büszke Magyarországot" - mondta.

Úgy vélte, hogy "már gyermekeink jövőjét is a mélybe rántották, elzálogosították " azok, akik néhány évtizede a beteg kommunista ideológiára hivatkozva, majd pedig "a piacgazdaság mindenhatóságára és saját meggazdagodásukra felesküdve, sokadszor rabolják el mindenünket.(...)"

"De ebbe most beletörik a bicskájuk. (...) van elég erőnk ahhoz, hogy összefogjunk, s elkergessük, majd elszámoltassuk azokat, akik ellopták legszebb 1848-as, 1956-os és 1989-es álmainkat. (...) Most még visszaránthatjuk Magyarországot abból a gödörből, amelybe az elmúlt években került", itt az utolsó esély arra, hogy visszataláljon az ország a polgári fejlődés útjára. De ehhez mindannyian kellünk" - hangsúlyozta Balogh Ibolya.
Warvasovszky Tihamér, az egykori koronázóváros az MSZP, az SZDSZ és a Fehérvári Polgárok Egyesülete támogatásával megválasztott polgármestere szerint "boldogulásunk legfontosabb eleme az összefogás, az egyetértés ember és ember között."

Emlékeztetett rá, hogy március 15-e a mindenkori fiatal Magyarország, a megújulás, a jövő ünnepe is. A fiatalok mindig bátrak, s neki mernek vágni az új utaknak. "A márciusi ifjakban megvolt a felelősségtudat is, nem számolták fel, ami értékes volt a régi világból".

"S bár mondtak kemény szavakat március 15-én, mégis vér nélkül győzött a forradalom, nem volt lincselés, verekedés, anarchia. Úgy gondolták, hogy a nemzetbe mindenki beletartozik, az is, akinek jogot kell kapnia, s az is, akitől meg kell kapnia.(...) Nem szabad elfelejteni, hogy nem emberek, nem személyek ellen, hanem ügyekért, célokért harcolunk" - mondta

Székesfehérvár polgármestere szerint 1848 nagyjai sem egyéni, vagy pártpolitikai érdekek mellett cselekedtek, hanem hazájuk, nemzetük, a magyarság jövőjét tartották szem előtt. "Példájukat követve, nekünk is egy igazságos, sikeres Magyarországot kell teremtenünk. "

Az ünnepség után a közélet, a fegyveres erők, az egyházak, a civil szervezetek képviselői megkoszorúzták Petőfi Sándor szobrát, s elhelyezték virágaikat ott a székesfehérváriak is.

Szeged

Közösen koszorúztak a szegedi közgyűlés pártjai, illetve a Jobbik az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett városi ünnepségen hétfőn.

A Csongrád megyei székhelyen a félig megtelt Klauzál téren, Kossuth Lajos szobránál tartott megemlékezésen valamennyi helyi politikai erő képviseltette magát. Botka László (MSZP) polgármester ünnepi beszédében hangsúlyozta: az elődök bármily sokszínűek voltak, hazaszeretetben, a szabadság szeretetében és a demokrácia tiszteletében mindannyian egyetértettek, s ez adott akkor közös célt, mely azóta is példát mutat.

A szocialista politikus beszédében emlékeztetett az elmúlt évek szegedi eredményeire, hozzátéve, nemcsak az értékek, de a lakosság száma is gyarapszik, hamarosan a dél-alföldi város százhetven ezredik polgárát köszöntik. A demokráciában szabadság van, mindenki akarata egyformán fontos, és nincs ellenségkeresés - emelte ki a polgármester. Szerinte az ellenségképre építő politika megöli a teljesítményt és a minőséget, mert akkor már a másik legyőzése a cél.

"A demokrácia akkor működik, ha a másikat nem legyőzni, legfeljebb értelmes vitában meggyőzni szeretnénk" - mondta a szocialista politikus. Idézte Antall Józsefet, aki első szabadon választott miniszterelnökként a modern, szellemében is demokratikus, polgárosodott társadalom kialakulását ötven évre becsülte, de idézte Göncz Árpád egykori köztársasági elnököt is, aki elhúzódó, mindent átható, olykor kegyetlenül nehéz folyamatnak nevezte az átalakulást. Úgy fogalmazott: "Valószínűleg igazuk volt, "de az első nagy lépéseket megtettük, és nem szabad felelőtlenül kockáztatnunk nehezen elért közös eredményeinket".