A lassan nemzetközivé dagadó botránynak meg is lett az első áldozata: Niklai Ákos, a Magyar Turizmus Zrt. elnöke lemondott. Indoklása szerint személyes okokból tett ezt, de az MTI szerint az egésznek komoly köze van a Balatonring-botrányhoz - a Magyar Turizmus Zrt. 30 százalékos tulajdonosa a Balatonring Zrt.-nek, a maradék 70 százalék pedig a spanyoloké. Őt Suchman Tamás, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke követte, aki bejelentette, hogy lemond a sávolyi pálya építésének a koordinálásáról „a projektet övező vádaskodások miatt”.



Friss

A tanulmány nyilvánosságra hozása után az azt átböngészők rengeteg szakmai kritikát fedeztek fel benne, így hiába állt a dokumentum elején, hogy „a beruházók a tanulmányt követő végleges üzleti tervükben az érintett kifogást figyelembe vették és az üzleti tervet a szerint módosították”, az MFB némi mérlegelés után mégsem adta meg a kért hitelt. Az indok természetesen nem ez volt, hanem „a jogi átvilágítás olyan kockázatokat tárt fel, ami miatt az MFB úgy döntött, jelzi a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszternek, hogy nem köti meg a szerződést”, hisz a beruházók nem tudták azt a pénzügyi és jogi garanciarendszert biztosítani, ami a kontraktus feltétele lett volna.

Sőt, a minisztériumi döntés szerint nagy valószínűséggel a magyar állam sem ad már a Magyar Turizmus ZRT.-n keresztül a versenyszervezői jogokért 10 év alatt 20 milliárdot. Varga István gazdasági miniszter a projekt támogatásának visszavonását indokló mondata pedig külön cikket érdemelne: „Új kockázatok nem merültek fel azokhoz képest, amelyek a kormánydöntés idején ismertek voltak, de most történt meg a teljes körű átvilágítás, hogy a hitelezési rendszert ki tudják alakítani.” Ha a sajtó, a blogok, civil szervezetek és az LMP nem kezdi meg az ostromot, akkor talán sose történik meg a „teljes körű átvilágítás”.

Mindenesetre jelenleg két - pontosabban három - forgatókönyv lehetséges: a beruházó gyorsban keres egy külföldi bankot - netán befektetői csoportot -, aki hajlandó kölcsönnel befektetni a sávolyi projektbe - ekkor a Moto GP-futamok licencjogaival rendelkező Dorna valószínűleg nem áll el a jogdíjszerződéstől, így 2011-től lehet majd magyar futamokat rendezni. Ám ha ez gyorsan nem sikerül, akkor a Dorna visszavonulót fúj, és ekkor az elkövetkező 10 évben nem lehet majd magyar futamot rendezni - és a beruházók is buknak pár milliárdot. (A harmadik opció, ha a befektetők az új kormány támogatásában reménykednek - erről lejjebb olvashat).

Grupo Milton tulajdonosa a jelenlegi folyamatot elfogadhatatlannak tartja, és a beruházás támogatóival együtt politikai támadásnak minősítették az ostromot - és kártérítési pereket fognak indítani. Az hogy kik ellen még nem bizonyos - egyedül az LMP lett konkrétan megjelölve, aki az utóbbi tíz napban öt ellenző közleményt adott ki az ügyben - de szerepelhet a listán az Index, a HVG, a vastagbőr nevű blog, a Transparency International, a TASZ, és ezzel a cikkel valószínűleg a HírExtra is. Karácsony Gergely, az LMP kampányfőnöke erre reagálva kijelentette: a párt egyetlen állítást sem tett a Balatonringgel kapcsolatban, csupán kérdéseket tettek fel a sajtóban megjelent írások alapján.



Jó ez nekünk?

Az ügy annak ellenére sok állampolgárnak lett volna jó, hogy miképp indult el, és milyen szervezetek tiltakoznak ellene. Sávoly például már most kifejezetten nyert a beruházással: új utak épültek, elvezették a csatornát mindenhova, felépült egy szennyvíztisztító - mindez a beruházó cég pénzéből. De az igazi felvirágzás akkor indult volna el, ha a futamok elkezdődnek: az évnyi több százezer turista iszonyatos idegenforgalmi tőkét, és ezzel járó beruházásokat hozhatott volna a térségbe - ezért is jelezte több mint száz környékbéli önkormányzat, hogy csatlakozik, a Balatonringért kezdett aláírásgyűjtésbe.

A motoros társadalom érthető módon szintén kiáll a projekt mellett, és így tesznek a Moto GP-ben különösen nagy fantáziát látók is. Ők azzal érvelnek, hogy anno a Hungaroring is hatalmas beruházás volt, de mostanra egyértelmű, hogy bőven behozta az árát - ráadásul az ország sportéletének egyik legjelentősebb helyszíne lett. Az is igaz, hogy a pálya, és a hozzá kötődő infrastruktúra és turizmus új munkahelyeket teremtene, és az állam is kifejezetten jó ajánlatot kapott - az egyik szempontból - a támogatásért cserébe (5+5 év).

Ugyanakkor a fentiekből az is kitűnik, hogy az állam - de legfőképp annak lakosai - nem jártak volna a legjobban, ha a pálya ekképp - 20+15,3 milliárdos állami segítséggel - épült volna meg. Jó kérdés, hogy Orbán Viktor jövőben valószínűleg felálló kormánya - amely a GDP 0.2 százalékáról 1 százalékra emelné az éves sportkiadásokat - hogy fog hozzáállni a Balatonringhez? Mert némi kormányzati támogatással - remélhetőleg ésszerűbb módon - a projekt könnyedén folytatódhatna. Ráadásul az a kellemes szájíz is megvan a sávolyi beruházással kapcsolatban, hogy botrányaival segítette Bajnai Gordon kormányának, és ezzel az MSZP-nek az erodálását - így a Fidesz várható győzelmét is.