A fideszes politikus sajtótájékoztatóján azt mondta: ha nem lett volna a Hagyó Miklós által hivatkozott Duna TV-s nyilatkozata, akkor "mást találtak volna". Hozzátette: nem tudja, miért hitegette őt és a bizottságot Hagyó azzal, hogy eljön, és válaszol a kérdésekre.

"Meggyőződésem, hogy nem azok az indokok vezették Hagyó Miklóst a távolmaradásra, amelyekre hivatkozik" - foglalta össze. Mint mondta, "ha elhisszük", hogy a televíziós nyilatkozata okozta "a törést" Hagyó Miklósnál, akkor arra kéri az újságírókat, nézzék meg a felvételt, és döntsék el, van-e benne olyan mondata, amely indokolná Hagyó döntését.
Elmondta, Hagyó Miklós meghallgatást lemondó levelét nem sokkal szerda dél után kapta meg. Kitért arra, hogy az elmúlt időszakban többször - legalább háromszor - beszélt telefonon Hagyóval, és ő minden egyes alkalommal azt mondta: megjelenik az ülésen, és választ ad a feltett kérdésekre.

Közölte, Hagyó Miklós volt az egyetlen aktív politikus, aki nem tisztelte meg a közgyűlés vizsgálóbizottságát azzal, hogy elmegy az ülésére. Jelezte azt is: Hagyó Miklós kérésére szakítottak a korábbi gyakorlattal, és már március 8-án elküldték neki a kérdéssort, amelyre választ vártak.

György István azt hangoztatta: a bizottság a sajtó teljes nyilvánossága előtt végzi munkáját, és így az újságírók - Hagyó kijelentéseivel ellentétben - megtapasztalhatták, hogy tevékenységükben semmiféle politikai prejudikáció nem játszik szerepet.
A bizottság elnöke kitért arra is, hogy egy pletyka szerint Hagyó Miklós már kedden délután három órakor közölte Burány Sándorral, az MSZP budapesti elnökével, hogy nem megy el az ülésre, holott közleményében azt írta, este szerzett tudomást a bizottsági elnök reggeli nyilatkozatáról.

György István közölte, visszautasítja, hogy Hagyó Miklós a Duna TV-s interjúra hivatkozik. Arra mutatott rá, hogy a bizottság tíz tagból áll, így távolmaradásával a szocialista politikus a testület többi tagját is megsértette azzal, hogy negligálta a munkájukat, továbbá a közvélemény kíváncsiságát sem elégítette ki.

Mint mondta, az ártatlanság vélelme mindenkit megillet, de a súlyos vádak válaszokat várnak, ezért is lett volna jó, ha Hagyó Miklós megjelenik a bizottság előtt.
Kérdésre elmondta, bízik abban, hogy a közgyűlés számára készülő bizottsági jelentés túl fog menni az általánosságokon, a tagok "eltökéltségén és bátorságán" múlik, hogy a politikán felülemelkedve, szakmai alapon rámutasson a személyi felelősségre is. Jelezte: a sokszor említett rendszerhibák sem lehetnek közömbösek, mert ezek nagymértékben hozzájárulhattak ahhoz, hogy több milliárd forint közpénz tűnjön el a BKV-tól.

Az MTI kérdésére közölte azt is, lát abban problémát, hogy Bőhm András, a bizottság tagja nemrég kilépett az SZDSZ-frakcióból, és így "megbillenhetett" a testület egyensúlya, ám jelezte: eddig minden tag "egy-két villongástól eltekintve" szakmai alapon állt hozzá a munkához.

Antall szerződése

"Ideiglenes intézkedés" volt, hogy Antal Attilával rövid időre kötöttek szerződést, amíg tisztázódik, hogy a tulajdonos munkaviszonyban vagy megbízási szerződéssel akarja-e foglalkoztatni - mondta Garadnai András, a BKV volt igazgatósági elnöke a Fővárosi Közgyűlés BKV-ügyeket vizsgáló bizottságának szerdai ülésén.

A volt elnök hosszan válaszolt arra az előzetesen már írásban hozzá eljuttatott kérdésre, volt-e tudomása arról, Antal Attila BKV-vezérigazgató foglalkoztatási jogviszonyát nem a közgyűlés döntésének megfelelő időszakra kötötték meg.

Garadnai András elmondta: "ideiglenes intézkedés" volt, hogy Antal Attilával először - a tulajdonos valódi szándékának tisztázásáig - rövid időre kötöttek szerződést, és a sajtóból értesült arról, hogy ezt a szerződést "hosszabbítgatták" folyamatosan.
Közölte: elnöksége alatt az igazgatóságot ebben a kérdésben senki nem kereste meg hivatalosan.

A BKV-t érintő döntéseket nem a gazdasági társaságokról szóló törvénynek megfelelően küldték meg az igazgatóságnak, hanem csak a vezérigazgatónak, és ő tőle értesült a döntésekről - mondta. Így értesült arról, hogy az Antal szerződésével kapcsolatos határozatok nem egyértelműek, ellentmondásosak, azokból ugyanis az derült ki, hogy a tulajdonos nem munkaviszony, hanem megbízási szerződés keretében gondolja a vezérigazgatói feladatok ellátását, míg Aba Botond szerződésében a munkaszerződés kifejezést használták.

A határozatok ellentmondásai miatt az igazgatóság jogi értelmezést kért a határozatokban foglaltakról, és az azt állapította meg, hogy a tulajdonos a vezérigazgatói feladatok megbízásos jogviszonyban és nem munkaviszonyban történő ellátásáról döntött, holott a vezérigazgatói feladatok a munkaviszonyt indokolták volna. Sőt Antal Attila is azt jelezte, hogy az előkészítő megbeszéléseken a munkaviszonyban foglalkoztatásról egyezett meg.

Az igazgatóság elnöke elmondta: megkereste az ügyben a gazdasági bizottság elnökét, konzultáltak, de Somlyódi Csaba (MSZP) sem tudta, hogy az új jogkörökkel felruházott bizottság meghozhatja-e az értelmező döntéseket. Így abban maradtak, az igazgatóság jelzi a gazdasági bizottságnak a gondjait és kéri a segítségét.

Az igazgatóság 2007. január 16-i ülésén a vezérigazgató foglalkoztatásával kapcsolatban úgy döntött, a munkaviszonyban foglakoztatást részesíti előnyben, és az ellentmondás tisztázása érdekében megkeresi a gazdasági bizottság elnökét. A testület arról is határozott, hogy 2007. június 30-ig munkaszerződést kötnek Antal Attilával.
A vezérigazgató jelen volt az igazgatósági ülésen és elfogadta az igazgatóság döntését, majd aláírta a szerződést.

Garadnai András beszámolt arról is, hogy "többszöri megkeresés után" 2007. május 16-án kapta meg a főjegyzői "állásfoglalás-szintű" levél másolatát, amit a főjegyző január 29-én keltezett a gazdasági bizottság elnökének, és ebben a főjegyző az igazgatósági eljárását kifogásolja.

Garadnai András május 31-én távozott a BKV igazgatóságából, így a sajtóból értesült arról, hogy Antal Attila szerződésének ügyét nem rendezték.

Kapcsolat Hagyóval

Garadnai András, a BKV volt igazgatósági elnöke azt mondta a Fővárosi Közgyűlés BKV-s ügyeket vizsgáló bizottságának szerdai ülésén, hogy Vajda Pállal, az előző ciklus szocialista városüzemeltetési főpolgármester-helyettesével volt rendszeres kapcsolata, Vajda utódjával, Hagyó Miklóssal azonban nem.

Garadnai András 1999 májusa és 2007 májusa között volt a BKV igazgatóságának tagja és egyben elnöke, ezen időszak alatt az igazgatóság évente átlagosan14 ülést tartott.
Beszámolt arról, hogy rendszeresnek nevezhető kapcsolatot 1996 júniusa és 2002 októbere között Vajda Pál akkori városüzemeltetési főpolgármester-helyettessel tartott, vele 2-3 havonta, alkalomszerűen beszélt a BKV-ról, ennél sokkal ritkábban - az éves beszámolók alkalmával - pedig a városüzemeltetési bizottság elnökével. Hozzátette: Hagyó Miklóssal azonban "nem működött olyan jól" a kapcsolat, mint Vajda Pállal.

Kérdésre beszámolt arról is, hogy az igazgatóság munkájáról, a BKV problémáiról nem adott rendszeresen tájékoztatást Demszky Gábor főpolgármesternek, mindössze néhány alkalommal váltottak levelet. Az igazgatóság munkájáról negyedévente rendszeresen beszámoltak a tulajdonosnak, és megküldte a városüzemeltetési főpolgármester-helyettesnek is.

Beszámolt róla, hogy Aba Botonddal, a BKV Antal Attilát megelőző vezérigazgatójával meghatározott napokon, fix időpontokban egyeztetett az igazgatósági előterjesztésekről, de - mint mondta - Antal Attila "ezt nem szívesen akarta működtetni", a kapcsolattartás vele "formálissá vált".

Mint mondta, elnöksége idején a BKV igazgatósága "igazi testületként működött", tevékenységét a szakmaiság jellemezte, minden kérdést alaposan megtárgyaltak és döntöttek, személyes ellentétek a tagok között nem voltak, a határozatok több mint 80 százaléka egyhangú volt.

Elmondta: amennyiben az igazgatóság problémás helyzetet észlelt, intézkedett, és példaként hozta, hogy az igazgatóság elrendelte a 4-es metró beruházásával kapcsolatos főváros-BKV közötti szerződés jogi felülvizsgálatát, mert abban nem volt szinkronban a közlekedési cég beruházói felelőssége, feladata, döntési és irányítási kompetenciája.

Arra a kérdésre, miszerint tudott-e az igazgatóság arról, hogy a társaság szerződéskötési, végkielégítési gyakorlatával "nincs minden rendben", azt válaszolta: szabálytalan működésről, szerződéskötési gyakorlatról nem volt tudomásuk, egyébként pedig a végkielégítés módja, mértéke részletesen szabályozva volt a kollektív szerződésben.

Az igazgatóság nem tett ügyészségi, rendőrségi feljelentést elnöksége alatt.
Arra a kérdésre, hogy volt-e tudomása arról, miszerint a BKV vezérigazgatója politikai megrendelésre cselekedett volna, azt mondta, nem volt, és nem fogalmaztak meg vele szemben kérést, hogy mely cégeket vagy személyeket kell preferálni a szerződéskötések során.

Az ülésen Hock Zoltán MDF-frakciótag javaslatára a képviselők 8:2 arányban úgy döntöttek, felkérik György István fideszes bizottsági elnököt, kérje Demszky Gábor főpolgármester tájékoztatását, hogy a városvezető fenntartja-e a korábban a bizottság előtt elmondottakat, miszerint semmilyen formában nem utasította közvetlenül a BKV menedzsmentjét.

Hock Zoltán kérését azzal indokolta, hogy Demszky az ülésen arról tájékoztatta a bizottságot, miszerint a BKV ügyeit kizárólag helyettesein keresztül intézte. Ezzel szemben a napokban egy interjúban a BKV korábbi vezérigazgatója "ezzel ellentétes kijelentést tett", amit Demszky Gábor "részlegesen elismert".