Emberi jogok szempontjából a helyzet változatlan

A Londonban szerda este ismertetett 194 oldalas összeállításban az aggályos helyzetű országok között szerepel Oroszország is, amelynek emberi jogi helyzetét a minisztériumi jelentés "egyértelműen súlyosnak" minősíti. A brit kormány megállapítja, hogy a helyzet sok vonatkozásban alig javult, bizonyos területeken pedig - beleértve az emberi jogi aktivisták és az újságírók elleni támadásokat - erőteljesen romlott 2009-ben.

Londont "elborzasztja", hogy mennyi emberi jogi aktivista esik gyilkosság áldozatául Oroszországban - áll a jelentésben. Az összeállítás külön megemlíti, hogy a Novaja Gazeta című, korrupciós ügyeket és emberi jogi visszaéléseket feltáró független lap négy újságíróját ölték eddig meg, egyet közülük tavaly. Az újság több más munkatársát tettleg bántalmazták, őrizetbe vették, vagy folyamatosan szoros rendőri megfigyelés alatt tartják.

A jelentés szerint a kínai emberi jogi helyzet is változatlanul súlyos aggodalmak forrása volt tavaly. A brit külügyminisztérium megállapítja, hogy az elmúlt harminc évben Kína jelentős haladást ért el a gazdasági és szociális jogok terén, és több ember számára tette lehetővé a kiemelkedést a szegénységből, mint bármely más ország a történelem során.

A polgári és politikai jogokban azonban sokkal lassúbb a haladás, és egyes területeken a helyzet markáns romlása tapasztalható. Az emberi jogi ügyekkel foglalkozó jogászok hatósági zaklatása és megfélemlítése a jelek szerint fokozódott, az ügyvédekre egyre nagyobb nyomás nehezedik annak érdekében, hogy ne vállalják "kényes ügyek" képviseletét.

Kínában több embert végeznek ki, mint bármely más országban. Az Amnesty International nevű emberi jogi szervezet adatai szerint 2008-ban 2390 kivégzés vált ismertté a világban, ezek közül 1718-at Kínában hajtottak végre. A brit külügyminisztérium emberi jogi jelentése szerint azonban a kivégzettek valós száma államtitok, és valószínűleg sokkalta magasabb az ismertnél: a becslések kétezertől tízezerig terjednek. A jelentés felidézi, hogy Kínában 68 jogcímen szabható ki halálbüntetés.

A szólás- és az egyesülési szabadság korlátozása tavaly még tovább szigorodott, csakúgy, mint az internet- és a médiacenzúra; a politikai ellenőrzés miatt gyakorlatilag nem létezik független kínai sajtó.