- Magyarország kutatói teljesítménye a népességhez mérten átlag feletti. Az előnytelen pénzügyi és személyi feltételek ellenére Magyarországon a tudományos szféra jól teljesít: a kutatóintézetek minőségéről készített rangsorban 134 ország közül a 24. helyen állunk a World Economic Forum összegzésében. A legerősebb területeink a fizika, a kémia, a földtudományok és a gyógyszerkutatás – utalt a magyar tudományosság helyzetét elemző összehasonlító vizsgálatok eredményeire Pálinkás József, az MTA elnöke, amikor fogadta Károly walesi herceget.

A fiatal tudósokkal szervezett találkozón Károly herceg elsőként Horváth László klasszika-filológussal váltott szót, akit több szál is köt az Egyesült Királysághoz, hiszen doktori címét a Londoni Egyetemen szerezte, és nemzetközi elismerést kiváltó kutatómunkájában is szerepet játszott a Brit Tudományos Akadémia.

– Az Archimédés palimpsestusról már egy évszázada tudták, hogy pergamenlapjain a 13. századi imákat tartalmazó írás alatt Archimédés egy kommentárja rejtőzik, de Hypereidés görög szónok beszédeit a közelmúltig nem sikerült azonosítani. Csak a huszonegyedik századi technológia segítségével sikerült a rejtett szöveget láthatóvá tenni, de elolvasása még így is rendkívül nehéz volt. A szöveg megfejtésében külföldi kollégáim szerint is oroszlánrészt vállaltam, de nagy segítségemre volt az Eötvös Collegiumban felállított kutatócsoportunk is. A híres szónoktól feltárt 320 sor a klasszikus görög írásos kultúra kutatásának legjelentősebb felfedezése az utóbbi száz évben, új részleteket tudhatunk meg belőle az athéni demokrácia működéséről és a makedón-görög háborúról. Eredményünkhöz az ógörög nyelv és kultúra megingathatatlan ismeretére volt szükség, amelynek segítségével a töredékszavak is kikövetkeztethetők voltak a görög hagyomány hasonló szöveghelyeinek elemzéséből – fejtette ki előadásában és az azt követő kötetlen beszélgetésben Horváth László.

A kódex képét térben is megtekintette Károly herceg, hiszen a kódex bemutatásában Rátai Dániel, a háromdimenziós Leonar3Do program feltalálója segédkezett. A Leonar3Do lényege, hogy a számítógéphez kapcsolt kamerák észlelik a rajzoló által viselt szemüvegre szerelt lámpákat, valamint a fényceruza helyzetét, és így mindig a felhasználó és a fényceruza tényleges pozíciójához igazított, valós benyomást keltő térbeli kép jön létre. A Leona3Do-t és speciális térbeli egerét, a bird-öt Károly herceg is kipróbálta a bemutató során.

– Az ökoszisztéma egyik legalapvetőbb „szolgáltatása” a tiszta vízutánpótlás. Magyarország sokrétű vízforrásokkal rendelkezik, különleges potenciálja van a geotermikus energia kiaknázásban, jelentősek a karszt és egyéb ásványi eredetű vízkészletei, és talajvízben is gazdag – fejtette ki a Hercegnek készített előadásában Szabó Rebeka, az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetének munkatársa. A kutató részt vett a Duna Vízminőségi Expedíció munkájában is, amellyel a folyó biodiverzitását mérték fel, és megállapították, hogy Magyarország területén a legjobb állapotú a halállomány. Károly herceg kérdésére a vizsgálat eredményét bemutató grafikon segítségével Szabó Rebeka részletezte a Duna mentén fekvő többi ország vízi biodiverzitásának alakulását is.

A következő előadást Toldy Andrea vegyészmérnök tartotta, aki a tűzálló epoxigyanták gyártását kutatja. – Az epoxigyantákat az utóbbi 60 évben széles körben alkalmazták kiemelkedő mechanikai, kémiai és elektromos ellenállásuk, könnyű beépítésük és hosszú élettartamuk miatt. Az epoxigyanták legfőbb hátránya azonban a gyúlékonyságuk – magyarázta Toldy Andrea. Az anyagok tűzállóságának biztosításához eddig olyan halogénszármazékokat használtak, amelyek veszélyesek voltak a környezetre, Toldy Andrea kutatócsoportjának azonban sikerült egy foszfor-alapú, környezetbarát módszer kidolgoznia. – Az anyag előállítása rendkívül költséghatékony, és kíméli a környezet, miközben az epoxigyanta eredeti mechanikai tulajdonságait sem rontja – mondta Toldy Andrea. Az anyagok tűzállóságának bemutatása után Károly herceg érdeklődésére részletesebb leírást adott az anyag szerkezetéről és felhasználásáról is: - Az epoxigyanta szénszállal megerősített kompozitjai egyre elterjedtebbek, az új típusú repülőgépek szerkezetének nagy részét is ezek adják, a Boeing 787-es súlyának például ötven százalékát – fejtette ki Toldy Andrea.

Károly herceg végül Pál Csabának, a Szegedi Biológiai Központ kutatójának tudományos eredményeivel ismerkedett meg. A fiatal biológus is kiváló brit kapcsolatokkal rendelkezik, hiszen 2003-2004-ben a Royal Society posztdoktori ösztöndíjasa volt és Oxfordban is kutatott. Szakterülete a gyógyszerek ellen kialakuló rezisztenciák kialakulásának vizsgálata. – Csak az Egyesült Államokban évi 33 milliárd dollárt tesz ki a gyógyszerrezisztenciák kezelésére fordított összeg az egészségügyben és a mezőgazdaságban. A rezisztens baktériumok megjelenésének gyorsasága messze megelőzi a gyógyszeripar által adott válaszok tempóját – mondta Pál Csaba. Az ellenálló baktériumok elpusztításában egyre nagyobb szerepet kapnak a speciális gyógyszerkoktélok, jelenleg az ilyen keverékek tesztelését végző laboratóriumi környezet fejlesztésével foglalkozik a kutató. Pál Csaba a nagyszámú kísérlet elvégzéséhez robotizált eszközöket és mesterséges intelligenciával működő rendszereket használt fel.

Az MTA elnöke az előadások után kikísérte Károly herceget a Vörösmarty-teremből. Pálinkás József említést tett arról, hogy Európai Uniós elnöksége alatt Magyarország a környezetvédelmet, ezen belül is a vízminőség javítását, valamint a tudományos kutatások támogatását tekinti majd kiemelt feladatának. Hozzátette, hogy a Magyar Tudományos Akadémia fontosnak tartja kiemelkedő kutatóinak itthontartását, valamint külföldön dolgozó tehetségeinek visszacsábítását, és erre Lendület néven különleges programot hozott létre.