Hiányos a bérkoldulás szankcionálása

Szabó Máté, csütörtökön az MTI-nek küldött közleményében az országos rendőrfőkapitánynak pedig azt javasolta, találjon megoldást arra, hogy, a kolduláson tetten ért személyeket az eljárás azonnali lefolytatása érdekében miként állíthatják a rendőrök közvetlenül az illetékes önkormányzati szabálysértési hatóság elé.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa javasolta továbbá, fontolják meg egy olyan ingyenesen hívható "zöld szám" bevezetését, amelyen az állampolgárok bejelenthetik a koldulással kapcsolatos észleléseiket, észrevételeiket.

Az ügy előzménye, hogy hajléktalanok, illetve az őket segítő szervezetek vetették fel az ombudsmannak a bérkoldulás, a "koldusmaffia", problémáját, azt, hogy többeket koldulásra kényszerítenek, vagy a koldulásból származó bevételüket elveszik.

Szabó Máté megkeresésére - közlemény szerint - az Igazságügyi és Rendészeti, és az Önkormányzati Minisztérium is azt közölte: nem tudnak úgynevezett koldusmaffiák létezéséről. Az ombudsman hasonló választ kapott az országos rendőrfőkapitánytól és a regionális közigazgatási hivatalvezetőktől is.

Az ombudsman szerint azonban a válaszokból kiderült az is, hogy információhiányról van szó, mert a jelenlegi statisztikai rendszer nem tartalmazza a "bérkoldulás", illetve a "koldultatásra kényszerítés" fogalmakat.

Arra mutatott rá, hogy a szabálysértési törvénynek, a bűnmegelőzés nemzeti stratégiájáról szóló országgyűlési határozatnak és kormányrendeletnek sincs olyan rendelkezése, mely elkövetési magatartássá nyilvánítaná a bérkoldultatást, illetve a koldulásra kényszerítést.

Szabó Máté a koldulás jelenségével kapcsolatban arra mutatott rá, hogy az "szoros összefüggésben áll az állam szociálpolitikájával, foglalkozáspolitikájával, erkölcsi állapotaival". Mint írta, számolni kell az állampolgárok közérzetének és közlekedési biztonságérzetének romlásával, és azzal, hogy a probléma egyszerre jelent szociális és rendészeti kérdést.

Szabó Máté hivatalba lépése óta több vizsgálatsorozatban elemezte a társadalom perifériájára szorult emberek sajátos életviszonyait és a többi között arra is figyelmeztetett: a társadalom nem szemlélheti a jelenséget közönnyel, kirekesztő módon.

Az ombudsmannak ugyanakkor nincsenek eszközei a megoldásra, ám lehetősége van felhívni a figyelmet a jogi környezet változtatásának szükségességére, ezért is kezdeményezte most a jogszabály-módosításokat - írta.