Sólyom szerint nem elég a "hazafiúi lángolás"

A köztársasági elnök emlékeztetett: beiktatását követően, a 2005. augusztus 20-i beszédében kitért arra, hogy a határon túli magyarsággal kapcsolatos kérdés fájdalmasan félresiklott, de a puszta érzelmi hozzáállás tévútra fog vezetni, a tények ismerete nélkül még tárgyalni sem lehet erről a témáról.

Mint mondta, ezért fogalmazta meg azt az igényt 2006. március 15-én, hogy konkrétan tudni kell, milyen állapotban van a határon túli magyarság és ennek nyomán hívta össze az első ilyen jellegű konferenciát.

Sólyom László közölte: a konferenciasorozat meggyőzte, hogy a közös nemzetstratégia kérdése nagyrészt szakpolitika, ez nem lehet általános elvek alapján vagy hazafiúi lángolással végezni. Véleménye szerint ez mindenképpen tanulság kell hogy legyen a következő kormányok számára.

Saját álláspontját ismertetve kijelentette, hogy elnöksége alatt ezek a konferenciák a "pozitív oldalhoz tartoztak" és nagy érdeklődéssel vett részt azokon.

Kijelentette, biztos abban, hogy a tanulmánykötet sokat megőriz a vitákból, mert a kötet nem egyszerű summázata az elhangzottaknak, ugyanis a 16 szerző levonta a konferencia tanulságait is.

Megjegyezte, hogy ezeken a konferenciákon tisztázni akarta az érzelmeket is, mert ebben a témában "nincs ellentét az ész és a szív között".

Kitért arra is, hogy az elnöksége legszebb részeihez tartozott, amikor bejárta az összes magyarlakta vidéket és eljutott olyan helyekre is, ahová a magyar politikusok nem szoktak ellátogatni. Megjegyezte, hogy ezek a látogatások rengeteg tanulsággal szolgáltak számára és hatással volt rá az ott élők sorsa is.

Politikája fogalmi kereteként említette a kulturális nemzet fogalmát, mert véleménye szerint így lehet képviselni az összmagyarság érdekeit. A kulturális nemzet fogalmát egy nyelvi, kulturális történelmi és identitásbeli egységként fogalmazta meg, amelynek határai nem esnek egybe a politikai határokkal. Hozzátette, hogy ennek az egységnek a fenntartása nem jár semmilyen területi követelésekkel.

Beszéde végén úgy összegezte saját elnökségét, hogy ellátta azt az alkotmányos feladatot, hogy felelősséget visel a határon túli magyarság sorsáért.
Mészárosné Lampl Zsuzsanna, szociológus, a pozsonyi Comenius Egyetem tudományos munkatársa, a kötetet ismertetve azt mondta, hogy a konferenciasorozat a ötször adott alkalmat a szakembereknek a magyar kisebbségi közösségek szempontjából égetően fontos témákban való eszmecserére.

Hangsúlyozta, hogy hasonló eseményekre korábban nem került még sor.
Vetési lászló, az Erdélyi Reformárus Egyházkerület szórványügyi előadója a könyv bemutatásakor arról beszélt, hogy a tanácskozásokon időnként úgy érezték magukat, mint egy orvosi konzílium és a kötetből jól látszik, hogy mi az a témában, ami kezelésre, ami műtétre, ami bonckésre és mi az ami eltávolításra vár.

Sólyom László az elnöksége alatt többször úgy nyilatkozott, hogy államfői tevékenysége egyik sarkalatos pontjának tartja a nemzeti összetartozás erősítését, és ennek egyik feltétele a határon túli magyarok helyzetének megismerése.

Ennek jegyében 2006. május 4-én kezdődött a konferenciasorozat. Az első találkozón alapvető célként fogalmazták meg: fel kell hívni a figyelmet arra, mennyire fontosak a határon túli magyarok helyzetére vonatkozó, valós és megbízható ismeretek, illetve az, hogy megismerjék az új nemzedék érzéseit és álláspontját.

A második tanácskozáson az államfő azt mondta: a konferencia előnye, hogy itt a határon túli közösségek egymás álláspontját is megismerhetik, Magyarország pedig a határon túli magyarokról nem politikai pártokon keresztül kap híreket, hanem közvetlenül.
A harmadik tanácskozáson - 2007 májusának közepén - a köztársasági elnök arról beszélt, hogy tényszerűen fel kell tárni a magyarság autonómiájának európai lehetőségeit.

Ezeknek a konferenciáknak az a céljuk, hogy együtt keressük a magyar nemzetstratégia útjait és jövőjét, azt, hogyan lehet a magyar nemzetet egységesíteni, illetve ezt az egységet kifejezni az új körülmények között - mondta akkor az államfő.

A negyedik tanácskozás 2007. november 30-án volt. A Támogatáspolitika, civil kezdeményezések, befektetés: a felzárkózás esélyei a határon túl című konferencián a határon túli magyarságnak nyújtható magyarországi támogatás kérdéseit vitatták meg.

Az ötödik, utolsó tanácskozáson, 2008. november 28-án a magyarság megmaradása alapfeltételének nevezte Sólyom László a kiművelt értelmiséget. A köztársasági elnök fő célként jelölte meg, hogy az óvodától az egyetemig legyen lehetőségük anyanyelven tanulni a határon túl élő magyaroknak.