Ha a washingtoni kongresszus vasárnap elfogadja az egészségügy átfogó reformját célzó törvénycsomagot, az Egyesült Államok történelmének egyik legátfogóbb szociális jóléti törvénye születik meg. Az általános, vagy csaknem általános betegbiztosítás bevezetéséről Theodore Roosevelt óta (aki 1901 és 1909 között volt a Fehér Ház lakója) sok elnök álmodott, de egynek sem sikerült.

A reformtervezet ugyan nem helyez kilátásba általános, mindenkire kiterjedő betegbiztosítást, de azt kiterjesztenék 32 millió amerikaira, vagyis a népesség 95 százaléka biztosított lenne. A törvény ezenkívül betiltaná azt a gyakorlatot, hogy a biztosítók megtagadhatják szolgáltatásaikat a betegektől bizonyos egészségügyi előfeltételek fennállása esetén.

A betegbiztosítás rendszerét úgy alakítanák át, hogy 2014-től szinte mindenki számára kötelezővé tennék a biztosítást; azokon, akik nem képesek fizetni a biztosítási díjakat, az állami segítene. Azokat a nagy- és közepes méretű vállalatokat, amelyek nem nyújtanak biztosítást alkalmazottaiknak, komoly pénzbüntetések fenyegetnék.

Az Egyesült Államok az egyetlen a fejlett ipari nemzetek között, ahol máig nem létezik általános betegbiztosítás. Az ezt célzó több évtizedes reformtörekvések részben azért buktak el, és még ma is azért ütközik nagy nehézségekbe elfogadtatása, mert az amerikai társadalomban nagy hagyománya van annak, hogy az egyén ne az államra, hanem önmagára támaszkodjon. Rendkívül erős az ellenérzés az állami szerepvállalás növelésével szemben.

A bő egy évvel ezelőtt beiktatott Barack Obama népszerűségi mutatója mára 50 százalék alá csökkent. Tekintélyére, jövőbeni törvényhozási kezdeményezéseire döntő befolyással lesz, hogy elbukik-e legfőbb belpolitikai törekvése, az egészségügy reformja.