Népszerűség

Mint az már többször, több kutatásból kiderül, a politikusi szakma az ország legnépszerűtlenebb foglalkozása: megítélése csupán a lakosság 17 százaléka szerint pozitív. Ez a tendencia a politika előtérbe kerülésével - például választások idején - tovább romlik, ami rányomja a bélyegét a politikusok egyéni megítélésre is. Ráadásul az egyének se képesek kibújni a szakma „előítélete” alól: nincs olyan politikus ma Magyarországon, akit többen kedvelnének, mint amennyien „utálnának”.

Top-5

Az általában dobogós, pártokon elviekben felül helyezkedő, az ország gerincét és elveit szimbolizáló köztársasági elnökkel, vagyis Sólyom Lászlóval csupán az ország 46 százaléka szimpatizál - legalábbis a Szonda Ipsos márciusi közvélemény-kutatása alapján – ám ez bőven elég az első helyre. Azonban Sólyommal pár hónap múlva már nagy valószínűséggel nem találkozhatunk a nagypolitika színterén, ugyanis a választások után köztársasági elnök választás lesz, amin nagyon bizonytalan Sólyom újrázása.

A második helyen jelenleg Orbán Viktor, a Fidesz elnöke áll 45 százalékkal. Vele biztosan fogunk találkozni, hisz az ország legnépszerűbb pártjának miniszterelnök-jelöltje - annak ellenére, hogy támogatottsága nem ezt mutatja. Ha mégsem nyerne a pártja, s nem ülhetne bele a miniszterelnöki székbe, a Parlamentnek biztosan tagja lesz: a Fidesz országos listáját vezeti. Ám ha minden egyéni helyet megnyer a Fidesz, akkor nem maradna töredék-szavazat az országos listára, így Orbán Viktor nem jutna Parlamenti mandátumhoz. Ezért a biztonság kedvéért Wittner Márián kívül az országos lista első húsz helyezettjét szétszórták a megyei listák élére is (Orbán például Fejérbe került).

Őt rögtön Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője követi 37 százalékkal,aki szintén biztos befutó: benne van a Fidesz országos lista első húsz nevében s ekképp a Veszprém megyei lista élén is megtalálható. Negyedeik helyen feltűnik az első kormánypárti képviselő - a pártelittel rendszeresen szembemenő - Szili Katalin, 11 ponttal lemaradva az első „nagy ellenféltől”. Bár Szili önként visszaadta előkelő országos pártlistás helyét, de elkövetkező parlamenti jelenlétére így is lehet számítani: azon kívül hogy a baranyai megyei második választókerületben is indul, a megyei listát is vezeti, ami biztos befutó hely.

Őt szintén kormánypárti politikus, az „évezredek óta” a Földművelésügyi Minisztériumot vezető Gráf József, az MSZP egykori alapítója követi, aki úgy néz ki nem fog újrázni. A párt alapítója és egyben második legnépszerűbb politikusa már a 2006-as országos listán való bejutás után átadta mandátumát egyik párttársának - hogy csak miniszteri feladataira tudjon koncentrálni - nem szerepel az országos listán, és egyik megyei lista befutó helyén sem, sőt a felajánlott Baranya megye 7. választókerületében sem vállalta az egyéni jelöltséget. 2009-ben a párt országos elnökségét is otthagyta, így lehet végleg távozni kíván a politikából.

A többiek

Új névvel gyarapodott a kutatott személyek listája, ki rögtön a hatodik helyre startolt rá 32 százalékkal. Morvai Krisztináról, a Jobbik emblematikus - ám pártba soha be nem lépett - alakjáról, és EP-képviselőjéről van szó. Ő szintén nem lesz ott a Parlamentben, ugyanis a brüsszeli vircsaftot kizárólag az államfői székért hagyná ott - ami a Fidesz százalékait tekintve nem túl valószínű.

A hetedik Mesterházy Atilla - mindössze 29 százalékkal - aki nem csak az MSZP miniszterelnök jelöltje, hanem a párt országos listájának első helyezettje is, így biztosan ott fog mosolyogni a Parlamentben. Bár ő a saját pártján belül üstökösként tör fel, de így is csak holtversenyre hozta ki a nyolcadik Kövér Lászlóval, a Fidesz alelnökével, és a kilencedik Szekeres Imre Honvédelmi Miniszterrel. Kövér benne van a Fidesz top-20 ban, Szekeres pedig az MSZP országos listájának hatodik helyén csücsül - így mindketten aktív parlamenti szereplőnek számítanak a jövőben is.

Vona Gábor és az utána következő Bajnai Gordon szintén 29 százalékon áll, de míg Vona Gábor a Jobbik országos listájának az élén biztos befutónak számít, addig Bajnai ígérte szerint nem fog több parlamenti szereplést vállalni. A legnépszerűbb tucat utolsó helyét megszerző Semjén Zsolt KDNP-s elnök ugyancsak benne van a Fidesz szerencsés húszasába, a rá következő Kiss Péter pedig a továbbra is biztos helyet jelentő MSZP országos lista hetedik lépcsőjén áll.

A következő páros - Dávid Ibolya és Bokros Lajos - szintén biztos parlamenti szereplők, amennyiben az MDF képes összeszedni 18 megyei és egy országos listával a bejutáshoz szükséges 5 százalékot - bár vannak pletykák, ami szerint Bokros maradna Brüsszelben a hazai gombnyomkodás helyett. Hasonló a sorsa a tőlük két hellyel lemaradó Herényi Károlynak, a köztük elhelyezkedő Lendvai Ildikónak és Hiller Istvánnak pedig az MSZP országos listája biztosít fix - második és tizenegyedik - országgyűlési széket.

A 19 százalékos népszerűségi indexszel versenyző ex-kormányfőnek, Gyurcsány Ferencnek ugyanezen lista negyedik helye biztosítja a parlamenti mandátumot, a hasonlóan "népszerű" Retkes Atilla SZDSZ-elnöknek pedig az MDF budapesti listája jelenthet mentsvárat. Ugyanakkor biztos kieső a patinás felsorolás utolsó két helyezettje: Demszky Gábor főpolgármester, és Kóka János biztosan nem indul semmilyen parlamenti tisztségért, Demszky pedig az évé végén várhatóan a főváros éléről is „nyugdíjba vonul” majd.

Konklúzió

Ha a teljes népszerűségi indexet nézzük, akkor biztosan nem az fog történni, amit a választói akarat szeretne: ugyanis ekkor a listáról egyetlen személy sem ülhetne be az országgyűlésbe. Ha a részeredményekre tekintünk, akkor átlagosan a felvonultatott listát a népesség 28,4 százaléka támogatja. Sólyom, Morvai, Bajnai és Gráf kiesésével az átlaghoz képest 38 százalékkal csökkenne a lista támogatottsága, míg Demszky és Kóka kiesésével önmagában 19 százalékkal nőne - ami az MDF kiesésével ez további 9 százalékkal emelkedne, tehát összességben alig csökkenne. Azt azonban már egyes pártlistákon való elhelyezkedés megmutatja, hogy sorrend köszönő viszonyban sincs a társadalmi elégedettséggel - így a demokrácia egyik alappillérével sem.