Moszkvai metrórobbantások: a csecsenek robbantottak?

Az első hírekből és információkból arra lehet következtetni, hogy nagy valószínűséggel csecsenek vagy észak-kaukázusiak lehettek a megrendelők és az elkövetők. Az akció biztos, hogy nem fogja engedményekre kényszeríteni az orosz kormányzatot - hangsúlyozta Sz. Bíró Zoltán.

Nyilvánvaló, hogy politikai célja volt a robbantásoknak, minél nagyobb káoszt akartak okozni a merénylők, azt akarták ezzel megmutatni, hogy ki vannak szolgáltatva az oroszok. Erre pedig a legmegfelelőbb hely a moszkvai metró - hangsúlyozta az elemző.

Sz. Bíró Zoltán szerint az események kitervelői ezután sem számíthatnak semmilyen engedményre a moszkvai vezetéstől. A putyini rendszer ugyanis abban különbözik leginkább a jelcinitől, hogy sem tárgyalni, sem engedni nem hajlandó ezekben a kérdésekben. A vezetés azonban tudatában van, hogy milyen hatalmas regionális különbségek jellemzik Oroszországot, azon belül is milyen nehéz helyzetben van az Észak-Kaukázus - fűzte hozzá.

Az ilyen merényletek ráadásul fenntartják az orosz társadalomban azt az ellenszenvet a Kaukázusban élő etnikumokkal szemben, amely a kilencvenes évek végétől alakult ki - mutatott rá a szakember.

A világ elszokott ezektől az eseményektől, az utolsó áldozatokkal járó merénylet 2004-ben történt, 2007-ben ugyan volt egy kísérlet, de azt időben felfedezték. A robbantásokkal a továbbra is megoldatlan észak-kaukázusi helyzet ismét a világ és Oroszország figyelmének középpontjába kerül - tette hozzá.

Nem véletlen, hogy az egyik merénylő a Szövetségi Biztonsági Szolgálat épülete alatti metróállomáson robbantott, a másik célja pedig a szövetségi belügyminisztériumi állomás volt. Az üzenet egyértelműen az volt, hogy az észak-kaukázusi konfliktus továbbra sincs lezárva.

Ugyanis nemcsak Csecsenföld, hanem az egész Észak-Kaukázus problémás terület: Ingusföldről, Észak-Oszétiából és Dagesztánból is érkeznek hírek különböző csoportok működéséről és az azok elleni szövetségi fellépésről - fűzte hozzá.

Arra a kérdésre, hogy megelőzhetőek lettek volna-e a robbantások, Sz. Bíró Zoltán azt mondta: rendkívül nehéz egy akkora létesítményt védeni, mint a moszkvai metró. Épp ezért nagyon nagy számban vannak jelen az állomásokon a rendőrök és a titkosszolgálatok civil ruhás munkatársai, ráadásul kiterjedt kamerahálózatot is kiépítettek a metróban.

A kamerák képeiből épp ezért már sikerült kideríteniük, hogy a feltételezett elkövetők hol szállhattak fel a metróra és hogyan néztek ki. De nagyon nehéz előre kiszűrni a lehetséges merénylőket - mondta a szakember.

Az első robbantás utáni reakciókkal kapcsolatban a szakértő kiemelte, hogy az 1977 óta tartó merényletekben még nem volt olyan, hogy egymás után kétszer robbantottak volna az elkövetők.
Az orosz ügyészség hétfő délelőtti közlése szerint 36 ember vesztette életét a moszkvai metróban a reggel elkövetett két robbantás következtében, és mintegy 70 sebesültet vittek kórházba. Az áldozatok túlnyomó többsége orosz, köztük több gyerek is van.