Kritikus időszakban leszünk elnökök

A politikus - akire Orbán Viktor a Fidesz kormányra kerülése esetén a külügyeket bízná - egy budapesti konferencián ugyanakkor azt mondta: egész Közép-Európa számára nagy lehetőség, hogy Magyarország és Lengyelország egymást váltja majd az unió élén.

Martonyi János emlékeztetett: Magyarország alig hat-hét hónappal a kormányváltás után veszi át az EU soros elnökségét. Ez - folytatta - elsősorban a központi közigazgatás próbája lesz, ahol alapvető intézményi és személyi változások várhatók. De nehezíti a felkészülést a gazdaság állapota és az is, hogy az állami intézmények anyagi gondokkal küzdenek - közölte.

A volt külügyminiszter elmondta, Magyarország "tesztidőszakban" veszi át az unió vezetését, és sok kérdéssel elsőként találja szembe magát. Úgy fogalmazott, hogy a Lisszaboni Szerződés a várakozásokkal ellentétben nem tette áttekinthetőbbé a közösségi intézményrendszert, sőt, a hatáskörök "kicsit zavarosabbá váltak".

Példaként említette, hogy Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője egyúttal a külügyi tanács elnöke és az Európai Bizottság alelnöke, azaz "három kalapja van egyszerre, ami még a magyar politikai élet vezető női személyiségei számára is gondot jelentene".

A 2011-es magyar EU-elnökség és a civil szféra című konferencia lengyel-magyar együttműködésről szóló szekciójának előadójaként Martonyi János elmondta: Lengyelországban ma olyan derűlátást tapasztalni, amilyet Magyarországon 2000-ben, 2001-ben.

Mint mondta, nem vitás, hogy "lengyel barátaink sokkal jobb helyzetben vannak, mint mi", amit az is jelez, hogy az unió tagállamai közül egyedül Lengyelország gazdasága zárta növekedéssel az elmúlt évet.

Martonyi János arról is beszélt: a magyar és az azt követő lengyel EU-elnökség "különleges történelmi lehetőség", hogy Közép-Európa megmutassa magát, kulturális hagyományait, hogy ismét odafigyeljenek rá, s hogy ismét a világ legdinamikusabban fejlődő régióinak egyike legyen.

Hozzátette, mindehhez az szükséges, hogy a két ország felismerje közös érdekeit. Martonyi János ezek között említette az EU közös energiapolitikájának megteremtését, a jó együttműködést az unió keleti szomszédjaival és a térség kulturális és nyelvi sokszínűségének megőrzését.

A volt külügyminiszter elmondta, az a tény, hogy Lengyelország Magyarországtól veszi át az uniós elnökséget, szimbolikus gesztusokra is lehetőséget ad. Közéjük tartozhatna, ha Magyarország Poznanban adná át az elnökségi zászlót, tisztelegve a városban 1956 júniusában kitört felkelés és az októberi magyarországi forradalom résztvevői előtt - jelentette ki.

A Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány és a Nézőpont Intézet Alapítvány konferenciáján utóbbi képviseletében Mráz Ágoston Sámuel politológus úgy mutatta be Martonyi Jánost, mint Magyarország volt "és most már tudjuk: leendő" külügyminiszterét.
A rendezvényen részt vett Agnieszka Pomoska, a Lengyelországban kormányzó Polgári Platform parlamenti képviselője, a szejm európai uniós bizottságának tagja is.