Értékkampány

„Csak a Fidesz!” -zengi a következő választásokon várhatólag kormányt alakító, legnagyobb ellenzéki párt, utalva arra, hogy bármelyik másik párta leadott szavazat csak a Fideszt kétharmadának esélyeit gyengítené. Épp ezért igyekszik azt is bizonygatni, hogy az LMP-re és az MDF-re leadott szavazatok elvesztegetett voksok, hisz nem fognak bejutni a Parlamentbe. De hasonló a retorikája az MSZP-nek is, amikor az egyetlen, demokráciát védelmező baloldali pártként aposztrofálja magát, teljességgel elfeledkezve a demokráciát eddig maximálisan - sokak szerin túlzottan - gyakorló Lehet Más a Politikáról, így próbálva erősíteni saját, egyre gyengülő pozícióját.

De mennyire van igaza a két nagy párt ezen véleményének? Ha abból indulunk ki, hogy elég sok energiát mozgatnak meg ennek elhitetéséért, akkor abból rögtön ennek cáfolata következik. De vizsgáljuk meg kicsit jobban.

Az SZDSZ-el fuzionált MDF esetében talán megállja a helyét az állítás, ugyanis a párt nemcsak képtelen volt az összes megyei lista felállítására, hanem prominens képviselői és tagszervezetei folyamatosan hagyják el a süllyedő hajót - a párt gyakorlatilag épp szétesik -, és ez a tény igencsak távol tartja a szavazókat. A párt a legutóbbi, kis pártok számára kifejezetten kedvező képet festő közvélemény-kutatáson is csupán 4 százalékot kapott, ami nem elég a parlamenti küszöb átlépésére. Ezt azonban korántsem lehet elmondani a majd minden kérdésben konstruktív belső vitát folytató, a nyilvánosság előtt a már megtárgyalt egységes álláspontot képviselő LMP-ről.

Az ökopárt nem túl hivalkodó, ám minden esetben határozott, nyílt, és egyenes kiállása sokak szavazókedvét megdobogtatta: elsősorban nem a más pártokból kiábrándult szavazók, hanem az egész politikai élettől megundorodott választók gyűlnek köré, belátva az üzenetet: tényleg lehet más a politika. A Párt nyilvános kampányszámlája, antikorrupciós és zöld kiállása, valamint az elnök nélkül működő, 13-fős választmány pátbeli „uralkodása” mind azt mutatja, hogy valahol nekik van igazuk.

Megbúvó erő

Noha az MSZP szlogenje, hogy „többen vagyunk, mint gondolná”, de ez leginkább az LM-re igaz. Ugyanis bár a legtöbb közvélemény-kutatás eddig 2-4 százalékot mért a friss ökopárt támogatottságaként, de a Nézőpont Intézet legújabb felmérése szerint az LMP már 9 százalékon áll. A gigantikus eltérés azért lehetséges, mert nemrégen kerültek ki az elemzők szerint is remekül sikerült óriásplakátok, ami alapján többen megismerhették a pártot - és ahogy a párt ismertsége nő, úgy növekszik a támogatottsága is. Ráadásul sok ember számára az óriásplakát egy szimbólum: aki képes teleplakátozni az országot, az képes bejutni a Parlamentbe is.

Azért is csalóka a 750-kopogtatócédulát összegyűjtő LMP-s jelöltek száma, mivel a legtöbb, a politikától eddig idegen szavazó - akik közül sokan fognak az LMP-re voksolni - nem tartja lényegesnek a cetli leadását, így nem is foglalkozik vele. Azonban a választást elvi kötelességnek érzi - amennyiben van olyan erő, akire le merné adni a voksát és az LMP megfelelő alternatívának látszik. Mindennél jobban mutatja az LMP megbúvó erejét két személyes példa.

Közeli kedves ismerősöm tág családja gyűlt össze a nagypapa szülinapja alkalmából pár napja - távoli családtagok, többen közülük negyed-, fél éve nem látták egymást. Az órák teltével merültek ki a családi témák, így szóba került a közelgő választás is, mire valamelyikük megkérdezte, hogy ki kire fog szavazni: a legnagyobb meglepetésre tizenhármuk közül tízen az LMP-t mondták.

Tegnap, edzés után társalogtam három edzőtársammal (középkori vívás): mindnyájan húszas évei elején járó, felsőoktatásban szenvedő fiatalok, akiknél ha szóba kerül a politika, akkor nagyon gyorsan arra terelődik a szó, hogy melyik nagykutyát miképp lehetne apróbb darabokra szedni pár szimpatikus vágással - természetesen szigorúan elméletileg. Jelen esetben közelébe se eveztünk a közéletnek, mégis egyszer csak megszólalt a jobbomon álló: azt hiszem az LMP-re fogok szavazni. „Én is” - érkezett azonnal a válaszreakció balfelemről, majd a velem szemben álló hölgy is egyetértően bólogatott. Noha egyikük se adta oda az ajánlószelvényét, mégis, szemükben lévő elhatározottságból látni lehetett: áprilisban három szavazata biztos lesz a „zöldeknek”.

Kézzelfogható program

Az LMP hirtelen vett támogatottság-emelkedésének az is oka lehet, hogy nemrég sikerült eloszlatniuk magukról a lepkekergetők illúzióját - vagyis azt hogy céljaik csupán elérhetetlen álmok, amit lepkehálóval kergetnek. A kiadott, szakértők által is nagyra értékelt program valós célokat, és a hozzá tartozó konkrét elképzeléseket vonultat fel - pontosabban, és konkrétabban, mint bármelyik másik párt programja teszi azt. Ezzel is megmutatva: lehet ezt másképp, jobban is csinálni.

Természetesen az LMP-nek még mindig vannak gyermekbetegségei: szervezettsége még csak most kezd kialakulni, irányvonalai kisimulni, és különösen karakteres személyiséget sem tudott még bedobni a közéletbe. Mindazonáltal abban biztosak lehetünk, hogy ha a világot nem is váltja meg, Magyarország számára biztosan hasznos lesz, ha bekerül a Parlamentbe. És mi minden egyes szavazattal ezt, és az ő képviseleti súlyokat támogathatjuk.