Az országos listát állító hat párt közül melyik, milyen esélyekkel várja a vasárnapi első fordulót?

A kampány során a Fidesz és az LMP számára alakult kedvezően a helyzet, a Fidesz kezdeti óriási előnyét is tudta növelni a finisben, az LMP pedig a küszöb fölé tornázta magát a legutóbbi felmérésünk szerint. Az LMP parlamentbe kerülési esélyei tehát növekedtek a véghajrában. Az MSZP és a Jobbik támogatottsága leginkább stagnált a kampányban, az utolsó hetekben pedig még csökkentek is a tartalékaik, így a 20 százalék elérése igen nehéz feladat számukra. Az MSZP azonban valószínűleg megőrzi második helyét. Az MDF a felmérések alapján, a három területi lista hiány következtében, és a belső vitákról szóló hírek miatt kevésbé reménykedhet a parlamentbe jutásban. A Civil Mozgalom legfeljebb az 1 százalékhoz kötött állami támogatás elérésében bízhat.

Az előbbi kérdés tekintetében, mik a fő kérdései az előttünk álló választásnak?

Az első forduló fényében nagy valószínűséggel kiderül, hogy lehet-e a Fidesznek kétharmada, megtudjuk ki lesz a második erő, és hánypárti parlament alakul.

Milyen társadalmi-politikai hatása lehet a voksolásnak? Mekkora lehet a változás?

A választás politikai hatásait tekintve elmondhatjuk, hogy jelentős változáson megy át a magyar pártrendszer: a kétpárti struktúra helyett egy nagy domináns párt lesz a parlamentben, két közepes méretű erő, és talán egy kispárt. A kétpólusú berendezkedés után háromdimenzióssá válhat a kép a bal-jobb és a mérsékelt-radikális törésvonal mentén. Jelentős változás, hogy új párt kerül a parlamentbe (akár kettő is), átalakulhatnak a megszokott viták, új témák kerülhetnek terítékre, másfajta megközelítési módokkal.

Milyen következményei lehetnek annak, hogy ha a Fidesz megszerzi a kétharmados többséget a következő törvényhozásban?

Korántsem olyan egyértelmű, hogy egy több mint 258 fős frakció egységes tud lenni, könnyen előkerülhetnek érdekellentétek egy majdani Fidesz-frakcióban is. Persze a sima többség sem mindig automatikus a kormányzati elképzelések mögött, pedig komoly szerkezeti átalakítások egyszerű többséggel is megléphetők.

Vélhetően a Fidesz is inkább ilyenekre készül, illetve korábban már tett néhány vállalást a párt, amit ezért majd napirendre kell vennie. Ilyen például a kettős állampolgárság kérdése, vagy a kisebb parlament ügye. Ez utóbbi érintené a választási rendszert, amelynek azonban bármilyen módosítása politikai következményekkel jár. Orbán Viktor említette továbbá az önkormányzati rendszer egyszerűsítését, a képviselők számának felezését minden szinten.

Az LMP, amelyet most már minden kutatás a parlamenti bejutás esélyesének tart az MDF-el szemben, elsősorban melyik párt pozícióját gyengítheti, kitől vehet el szavazatokat?

Elsősorban az MSZP, illetve az MDF számára versenytárs az LMP, hiszen mindannyian leginkább az elbizonytalanodott baloldali szavazókat szeretnék megszólítani. Nem véletlen, hogy az MSZP nyomatékosan azt üzente, csak a szocialista párt képes megállítani a Fideszt, nem érdemes a voksokat kis pártokra pazarolni.

Mit gondol, ki lehet a baloldal vezére a következő években? Mesterházy Attila, Gyurcsány Ferenc, más?

Ez a vereség mértékén, és annak magyarázatán múlik. Ha a kudarc a vártnál nagyobb lesz és Mesterházy bűnbakká avanzsál, akkor nehezen lehet a baloldal vezére. Gyurcsány Ferenc már a kampányban igyekezett jobb pozícióba kerülni a hatalmi harcokra készülve, így visszatérése nem kizárható. Aki képes a többieket megelőzve lépni, jövőképet kínálni a pártnak, kellő támogatást szerezhet magának, hogy első emberré váljon.