Kétharmad határán a Fidesz?
Meglehet a kétharmados parlamenti többsége a Fidesz-KDNP pártszövetségnek a közvélemény-kutatók hétvégi felmérése szerint.
2010. április 11. vasárnap 22:43 - HírExtra
Az országgyűlési választások vasárnapi első fordulójában a Fidesz-KDNP a közvélemény-kutatóknál 54-57 százalékos támogatottságot ért el a területi listákon. Az MSZP-t a választók 19-20 százaléka támogatta, míg a Jobbikot 15-17 százalék. Bekerülhet a parlamentbe az LMP is, miután az előrejelzések szerint 5-6 százaléknyi voksot szerzett. Az MDF viszont nem lépi át a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt, mert csak 3 százalékos eredményt ért el.
A Medián az RTL Klub megbízásából készített felmérése szerint a Fidesz-KDNP a listás szavazatok 55 százalékát kapta meg. Az MSZP-re a választók 19, a Jobbikra 17 százalékuk szavazott. Az LMP is bekerül az Országgyűlésbe 6 százalékos támogatottsággal, míg az MDF 2 százalékos eredményével kiesik.
A Medián mandátumbecslése szerint a Fidesz-KDNP 270, az MSZP 55, a Jobbik 49, az LMP 12 képviselői helyet szerezhet. A kétharmados többséghez 258 mandátum szükséges.
A Századvég Alapítvány szerint, szűken, de meglesz a Fidesz-KDNP kétharmados többsége az új Országgyűlésben. A Duna Televízió és a MTV megbízásából szombaton készült kutatás szerint a Fidesz-KDNP a szavazatok 56, az MSZP 19, a Jobbik 15, az LMP pedig 5 százalékára számíthat.
Ennek alapján a Fidesz-KDNP 260 képviselői helyet szerezhet - ez kettővel több, mint amennyi a kétharmados parlamenti többséghez szükséges. A kutatás szerint az MSZP 66, a Jobbik 47, az LMP 13 fős frakciót alakíthat. A Századvég felmérése szerint a választók nem juttatják be a parlamentbe az MDF-et és az SZDSZ-t, így ez a két rendszerváltó párt kiesik az Országgyűlésből.
A Szonda Ipsos - a Magyar Televízió megrendelése alapján készített - becslése szerint várhatóan négypárti parlament alakul. A területi listákon a Fidesz-KDNP-nek valószínűleg 57, az MSZP-nek 19, a Jobbiknak 15, az LMP-nek 5,5 százalékos eredménye lesz. Az MDF a várható 3 százalékos eredménnyel nem jut be a parlamentbe.
A Nézőpont is négypárti parlamentre számít: a Fidesz-KDNP 54, az MSZP 20, a Jobbik 17, az LMP 6 százalékot érhet el.
A Szonda Ipsos véleménykutatási igazgatója és a Progresszív Intézet elemzője szerint az MSZP-nek és az LMP-nek kedvezhet a vártnál magasabb választási részvétel. A Nézőpont Intézet munkatársa úgy véli: a kis pártok járhatnak jól.
Filippov Gábor, a Progresszív Intézet munkatársa az MTI-nek azt mondta: az előre borítékolható eredmény, azaz a Fidesz győzelme, és az ellenzéki párt stratégiájából következő, alacsony intenzitású kampány arra engedett következtetni, hogy "a választók nem élik meg élénk érzelmekkel a választások tétjét", erre azonban részben rácáfolt a részvételi arány.
Szerinte könnyen elképzelhető, hogy a nem várt szavazók elsősorban a "hontalan liberálisok" táborából érkeztek. "Megfigyelhettük, hogyan növekedett a kampány hajrájában az LMP ismertségével egyenes arányban a párt népszerűsége" - mondta.
A politológus szerint az is lehetséges, hogy a választás előtti napokban nyilvánosságra került Kubatov-beszéd az utolsó lökés volt az alulmotivált baloldali szavazók egy részének, akik így korábbi szándékuk ellenére elmentek szavazni. A Progresszív Intézet elemzője úgy véli, valószínűleg a Jobbik fog rosszul járni a részvételi adatok alakulásával.
A viszonylag magas szavazási hajlandóság Závecz Tibor, a Szonda Ipsos véleménykutatási igazgatója szerint is az MSZP-nek kedvezhet, az pedig, hogy Budapesten az országosnál átlagnál is magasabb a választási részvétel, az LMP-t segítheti.
Závecz Tibor az MTI-nek rámutatott, hogy az LMP támogatottsága az utóbbi hetekben folyamatosan nőtt, a párt potenciális támogatóinak fele azonban korábban nem ígérte biztosra a részvételét. Mint mondta, a magas részvételi arány bizakodásra adhat okot az LMP számára. A Szonda Ipsos véleménykutatási igazgatója is annak a véleményének adott hangot, hogy az országosan 65 százalék körüli eredmény feltehetően a Jobbik esélyét rontja.
Szomszéd Orsolya, a Nézőpont Intézet elemzője ezzel szemben azt hangsúlyozta az MTI-nek: miközben a késő délutáni adatok szerint a részvétel egyre inkább megközelítették a 2006-ban tapasztaltat, Budapesten egy százalékkal nagyobb volt az eltérés a két adat között, mint országosan, azaz a fővárosban kora estig nem voltak annyira aktívak a választók, mint négy éve.
A vártnál magasabb részvétel Szomszéd Orsolya szerint azon kis pártoknak kedvezhet, amelyek nem rendelkeznek masszív szavazótáborral.
Forrás: MTI