Ellenőrzőlap

Az országgyűlési képviselő-választáson a 11 ezer szavazókörben az urnákat az elsőként megjelenő választópolgár jelenlétében zárja le a szavazatszámláló bizottság, majd ellenőrző lapot helyeznek az urnába.

A szavazás megkezdése előtt a szavazatszámláló bizottság feladata a választási iratok, nyomtatványok elhelyezése. Ezen időszak alatt (a szavazás megkezdéséig) a szavazatszámláló bizottság és a választási iroda tagjain kívül senki sem tartózkodhat a szavazóhelyiségben, a sajtó és a nemzetközi megfigyelők kivételével.

A szavazóhelyiség megnyitását követően (de még a szavazás megkezdése előtt) a szavazatszámláló bizottság megvizsgálja az urnák állapotát és lezárja azokat az elsőként szavazó választópolgár jelenlétében. Ezt követően az urnába ellenőrző lapot helyez, amelyet a szavazatszámláló bizottság tagjainak és az elsőként szavazó választópolgárnak kell aláírnia.

Az ellenőrző lap hiányában a szavazás nem tekinthető kétséget kizáróan érvényesnek.
Az elsőként szavazó választópolgár nem lehet a szavazatszámláló bizottság tagja.

Az első forduló

Pártokra, képviselőjelöltekre szavaz ma az ország, a hatodik szabad országgyűlési választások első fordulójában.

A több mint 3100 településen kialakított csaknem 11 ezer szavazókör reggel 6 órakor nyit, és este 7 óráig várják a mintegy 8 millió választásra jogosultat, köztük több mint 100 ezer első választót. A nem hivatalos eredményeket várhatóan este 11 óra körül ismertetik az Országos Választási Központban.

Az országgyűlési választás első fordulójában a választópolgároknak két szavazatuk van: az egyik szavazólapon arra voksolhatnak, akit az egyéni választókerületükben képviselőnek szeretnének, a másik íven pedig arról dönthetnek, hogy a területi listáról melyik pártot támogatják.

Azok a jelöltek indulhatnak az egyéni választókerületben, akik március 19-éig összegyűjtöttek 750 érvényes ajánlószelvényt. A 176 egyéni választókerületben 812 egyéni jelölt indul, közülük 19 független.

Az egyéni választókerületben az első fordulóban akkor érvényes a választás, ha a választópolgárok több mint fele leadja voksát. Ha ennél kevesebben mennének el szavazni, érvénytelen lenne a forduló, ebben az esetben valamennyi jelölt újra indulhatna a második körben. Akkor eredményes a választás, ha valamelyik jelölt megkapja a leadott szavazatok több mint felét.

Ha a részvétel meghaladja az 50 százalékot, de egyik jelölt sem kapja meg a leadott voksok több mint felét, akkor ugyancsak második fordulót kell tartani. Ez esetben azok kerülhetnek fel a második fordulós szavazólapra, akik legalább 15 százalékos eredményt értek el. Ha nincs legalább három ilyen jelölt, akkor az első fordulóban a legtöbb szavazatot elérő három jelölt indulhat ismét.

A területi listákról összesen 152 mandátumot osztanak ki. Az országban húsz területi választókerület van (a 19 megye és a főváros), ezekben listát csak pártok állíthatnak. Listaállításra az párt jogosult, amelyik az adott területi választókerületben az egyéni választókerületek egynegyedében, de legalább két egyéni választókerületben jelöltet állított.
Összesen 117 területi listát vettek nyilvántartásba a választási bizottságok, a legtöbb listára - kilencre - Borsod-Abaúj-Zemplén megyében lehet majd voksolni, a legkevesebbre - négyre - Somogyban.

Az országos listát állító pártokra közvetlenül nem lehet voksolni: a listán kiadható 58 mandátumot a fel nem használt, úgynevezett töredékszavazatok összesítése alapján osztják ki. Országos listát azok a pártok állíthatnak, amelyek hét területi listát tudtak állítani. Összesen hat országos listát állított hét párt.

A választások második fordulója április 25-én lesz.