A következő napok legnagyobb érdeklődésre számot tartó politikai eseménye a Fidesz kormány összetétele, illetve általában a személyi döntések. A HírExtra megpróbálta összeszedni a lehetséges kabinetet.
2010. április 12. hétfő 16:59 - HírExtra
A Fidesz leendő kormányáról egyetlen biztosat tudni: a miniszterelnököt Orbán Viktornak fogják hívni. A kormányzati struktúrát azonban egyelőre nem tudjuk. Az előző Orbán-kormányból illetve az elmúlt évek ellenzéki politizálásából kiindulva azonban sok minden valószínűsíthető.
A miniszterelnök-helyettes Varga Mihály Kancelláriaminisztérium biztosan lesz. A vezetését minden jel szerint Navracsics Tibor fogja átvenni. Az újjáalakuló Belügyminisztérium élére a politikától távol került, de a Fideszben még mindig nagy befolyással bíró Pintér Sándor kerülhet. Az Igazságügy Minisztérium élén nagy meglepetés lenne, ha nem Balsai István állna. Ugyanígy a titkosszolgálatokat felügyelő minisztériumnál, ahol Demeter Ervinnek gyakorlatilag nincsen kihívója. Martonyi János pedig biztosan külügyminiszter lesz.
Lázár János felfutóban
Az első Orbán-kormány
Az Orbán-kormány a rendszerváltás utáni negyedik kormány volt 1998-2002 között. Létrejöttét az FKGP tette lehetővé: 82 helyen léptette vissza képviselőjelöltjeit a második forduló előtt, ezzel megfordította a választási eredményt. A kormány megalakulásához a visszaléptetések miatt kisebb létszámú, de így is nagyszámú, 48 kisgazda képviselő szavazata elengedhetetlen volt. A koalíciós kormányt három párt alkotta: a Fidesz, az FKGP és az MDF. Az utóbbi a Fidesz segítségével került be az Országgyűlésbe. Orbán Viktor miniszterelnök 1998. július 6-án tette le hivatali esküjét, miniszterei két nappal később. A koalíció 2001-ben, ha formálisan nem is, de érdemileg megszűnt: a koalíciós megállapodás gyakorlatilag hatályát vesztette. Az FKGP még Boros Imre visszahívását sem tudtam elérni, holott a jelölés joga a párté volt. Attól kezdve, hogy Torgyán József, az FKGP elnöke, a fia ún. kazetta-ügye miatt lemondani kényszerült miniszteri posztjáról. A Fideszt támogató képviselők szavazataival és házszabálysértő módon kizárta a pártelnököt a képviselőcsoportból. Öt, korábban a kisgazda frakcióból kizárt, illetve kivált képviselő támogatásáról biztosította a kormányt, ezzel egy időre megvolt a többsége az Országgyűlésben. A kormány ugyanakkor külső támogatást kapott a MIÉP-től. A 2002-es választási vereséget követően ügyvezető kormányként működött 2002. május 26-áig.
A Honvédelmi Minisztériumot megkaphatja a KDNP-s Simicskó István, esetleg Lázár János, bár Lázárról már rebesgetik, nagy karrier előtt áll a pártban, így lehetséges, hogy Orbán pihentetni akarja (vagy direkt nem akarja „kinöveszteni”, féltve saját pozícióját).
Úgy tudjuk, megalakul a Vagyongazdálkodási Minisztérium is, amit Matolcsy György fog vinni. A gazdasági csúcs minisztériumot – ahová a környezetvédelem is integrálódni fog –
A Mezőgazdasági Minisztériumra Túri-Kovács Béla, illetve Budai Gyula lehet esélyes.
Talán a legmegjósolhatatlanabb az Egészségügyi Minisztérium tárcavezetőjének személye. Mikola István, már kiesett a legbelsőbb körökből, Pesti Imre viszont nem elég fajsúlyos egy ilyen feladathoz. Elképzelhető, hogy a KDNP fogja megkapni a posztot. A kulturális és Oktatási Minisztériumra sokan Pokorni Zoltánt várják, ám Pokorni egyes hírek szerint csak akkor vállalná, ha külön oktatási tárca alakulna, nem pedig valamilyen integrált csúcsminisztérium.
Kövérnek is juthat egy nagy falat
Kövér László minden jel szerint kormányzati poszt nélkül marad, ám ha a híreknek hinni lehet, akkor ő töltheti be az egyik közjogi méltóság funkcióját, az Országgyűlés elnökének tisztségét. Bizonyos pletykák szerint neki lesz a feladata a Jobbik „kordában tartása”.
A leendő kormányzati szerkezet természetesen erősen függ attól, hogy a Fidesz milyen arányban szerzi meg a Parlamenti helyeket. Kétharmados győzelem esetén más típusú struktúrát lehet elképzelni, mint a kisebb aránynál. Ezt pedig még - a nem túl távoli - jövő zenéje.
