Hármas elnöki csúcs a "kulturális nemzet" jegyében

Sólyom László, Boris Tadic, és Ivo Josipovic a másfél évvel ezelőtti hármas találkozó folytatásaként ült asztalhoz a baranyai megyeszékhely Dóm Múzeumában.

A köztársasági elnökök szerint a "kulturális nemzet" fogalmának használata lehetne az a közös beszédmód, amely egész Európában érthető, és alkalmas lenne a kisebbségek helyzetének kezelésére. Sólyom László a megbeszélést követő sajtótájékoztatón azt mondta: a kulturális nemzet azt jelenti, hogy léteznek népcsoportok, melyeknek nyelve, kultúrája, történelmi tudata közös, és tagjai egységet képeznek, tekintet nélkül az állampolgárságukra.

E kulturális nemzeteknek megvan az értük felelősséget viselő anyaországuk - tette hozzá. A fogalom érthetővé teszi - mondta -, hogy bár léteznek ilyen közösségek, ez nem jár együtt semmiféle területi követeléssel, még annak felvetésével sem. Úgy vélte: a kulturális nemzet más országban élő részének lojálisnak kell lennie az adott országhoz, integrálódnia kell abba nemzetbe, és beszélnie kell a hivatalos, többségi nyelven. "Az államok szuverén léte és a kulturális nemzet fogalmának használata megfér egymással" - jegyezte meg.

Sólyom László szerint célszerű lenne, ha a kulturális nemzet fogalmát az Európai Unióban is elismernék, s mint hangsúlyozta, mindhárman törekedni fognak rá, hogy megértessék és elterjesszék a használatát.

Szavai szerint "a kulturális nemzetek léte és az ezzel kapcsolatos jogok elismertetésének végső célja, hogy az Európai Unió is törődjön a nemzetiségi kérdéssel, s elérjük egy külön, nemzetiségi ügyekkel foglalkozó biztos felállítását".

Boris Tadic szerb államfő elmondta, Szerbia arra törekszik, hogy Horvátországot követve minél előbb az Európai Unió tagjává váljon, és e stratégiai cél elérésével a nemzetek a kulturális nemzetek fogalmának megfelelően, az Európai Unió égisze alatt, a szuverenitás tiszteletben tartásával élhetnek együtt - mint fogalmazott - "relativizált" határok között. Ivo Josipovic hangsúlyozta: egyetértettek abban, hogy országaikban a legmagasabb kisebbségvédelmi sztenderdeket próbálják képviselni.

Sólyom László a tájékoztatón kijelentette: a jövő évi soros magyar EU-elnökség idején befejeződhet a horvát csatlakozási folyamat és Szerbia is elnyerheti az unió tagjelölti státusát. A horvát belépés minél gyorsabb ratifikációs folyamatát kívánja támogatni Magyarország, Szerbiának pedig az "uniós kérdőív" kitöltésében segítene - tette hozzá az államfő.

Meggyőződését fejezte ki, hogy Szerbia és Horvátország is mindenben eleget tesz a Hágai Nemzetközi Bíróság elvárásainak a háborús bűnösök kiadatását illetően, a hágai főügyész pedig ezt legközelebbi jelentésében méltányolja is.

Boris Tadic szerb államfő azt hangsúlyozta, hogy országa számára nagyon fontos az európai integrációs folyamat, amelyben hasznos egymás politikai támogatása. Reményei szerint ugyanakkor Szerbia akár már a magyar uniós elnökség időszakánál korábban elnyerheti a tagjelölti státust.

Ivo Josipovic horvát köztársasági elnök kifejtette, hogy nagy erőfeszítéseket tesznek az igazságügyi reform megvalósításáért; a hágai bírósággal való együttműködéssel kapcsolatban azt mondta, "tisztában vagyunk azzal a munkával, ami még ránk vár". A horvát államfő beszélt arról is, hogy az uniós csatlakozás a régió stabilitása szempontjából is kiemelt kérdés, Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Montenegró nélkül nem lesz teljes az integráció.

A magyar köztársasági elnök a környezetvédelmi témákkal összefüggésben arról szólt, hogy Európa számára is példamutató lehet a Magyarország, Szerbia és Horvátország hármas határán tervezett Duna-Dráva-Mura bioszféra-rezervátum, és ezzel egy eurorégió megvalósítása. Kifejtette: a kezdeményezést alátámasztandó Magyarország már beadta pályázatát az UNESCO-hoz, horvát részről is hamarosan elkészülnek a beadvánnyal és Szerbia is szándékát fejezte ki a csatlakozásra.

"Nagyon remélem, hogy a pozitív döntés még az idén megszületik az UNESCO-nál", így létrejöhet Európa egyik legnagyobb bioszféra-rezervátuma a folyók mentén - mondta Sólyom László. Hozzátette, hogy a hármas határ környékén létrehozandó eurorégiónak része lenne Vajdaság autonóm tartomány, valamint a határ menti horvát és magyar megyék.

Boris Tadic közölte, hogy Szerbia számára a Duna különösen fontos, hiszen 500 kilométer hosszan szeli át az országot, ezért ökológiai és közlekedési szempontból egyaránt figyelmet érdemel. Ivo Josipovic kiemelte, hogy a határ menti területek aknamentesítése nemcsak környezetvédelemi, hanem gazdasági kérdés is, a délszláv háború idején ugyanis "több aknát temettek a földbe, mint ahány fa van az országban".

Az államfők pécsi látogatásuk keretében megtekintették a világörökség részét képező fontosabb ókeresztény emlékhelyeket és a világ legnagyobb - 12 ezer műtárgyat és 8 ezer dokumentumot magában foglaló - Zsolnay-gyűjteményének otthont adó Zsolnay Múzeumot.