A hamufelhők délkelet felé, az európai kontinens felé áramlanak, megkímélve a vulkántól északnyugatra fekvő izlandi fővárost, Reykjavíkot és más sűrűbben lakott központokat. Az izlandi meteorológiai intézet szerint a remegések szombat óta erősödtek, a kilövellt hamuoszlop magassága viszont 4-5 kilométerre csökkent a kitörés szerdai kezdetén mért 11 kilométerről.

"Vegyes jelzéseket kapunk. Vannak olyan jelek, hogy a kitörés enyhülni fog, és olyanok is, hogy nem enyhül" - közölte Einar Kjartansson, a meteorológiai intézet geofizikusa. A térségben élők számára ugyanakkor kedvező jel, hogy nem fenyeget további áradás közvetlen veszélye.

Kjartansson szerint a vulkán eddig mintegy tíz százalékát olvasztotta meg a fölötte lévő gleccsernek, de az olvadás talán lassult az elmúlt órákban. Ez azonban nem jelenti, hogy Európa most már megnyugodhat. A vulkán fölötti gleccser körülbelül 200 méter vastag - vékonyabb, mint sok gleccserréteg olyan vulkánok fölött, amelyek kitörtek az utóbbi időben. Ez azt jelenti, hogy kevesebb jég és víz van, amely elfojthatná a kitöréseket. "Ez pedig intenzívebb hamutermelődést jelenthet" - mondta Kjartansson.

Egy másik izlandi geofizikus, Magnus Tumi Gudmundsson pedig azt panaszolta vasárnap, hogy jobb tudományos eszközökkel jelentősen csökkenteni lehetett volna a vulkánkitörés miatti légügyi káoszt, korlátozva az óvintézkedéseket. "Most nagyon szigorú biztonsági normákat alkalmazunk" - hangsúlyozta, úgy vélve, hogy "nagy munka szükséges a (hamu terjedését) modellező eszközök javításához".

"Ha jobb adataink vannak, igen jelentősen mérsékelhetjük a korlátozásokat (...) akár a mai lezárások negyedével is" - tette hozzá. Vasárnap mintegy harminc európai ország zárta le légterét teljesen vagy részlegesen a vulkánihamu-felhőnek a légi közlekedésre ható veszélyei miatt.