A visegrádi országok regionális körképe 20 évvel a rendszerváltozást követően. Ki hol tart 2010-ben?
2010. április 20. kedd 12:56 - Iván Márton
Érdemes megnézni a környező országokat, hogy melyikük, hol tart 2010-ben. Csehország például választás előtt áll. A májusban esedékes alsóházi voksolás jelenlegi állás szerint fej-fej melletti eredményt hozhat. A választás legnagyobb esélyese a legutóbbi felmérések szerint az ellenzéki Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSZDP).
A képlet azonban nem olyan egyszerű, mint gondolnánk, hiszen a jelenlegi legnagyobb kormánypárt a Polgári Demokrata Pártnak (PDP) és jelenlegi koalíciós partnereinek a Kereszténydemokrata Unió – Cseh Néppártnak (KDU-CSNP) és a Zöld Pártnak közel ugyanannyi az együttes támogatottsága, mint a szociáldemokratáknak. A helyzetet csak az bonyolítja, hogy a zöldek jelenlegi 3,6 százalékos támogatottsága kevés a parlamentbe jutáshoz. A jelenleg bejutásra álló hét politikai formáció közül három jobboldali konzervatív, kettő szociáldemokrata, egy liberális és egy szélsőbaloldali párt van.
A képlet viszont annál érdekesebb, mivel a két szociáldemokrata formáció viszonya meglehetősen rossznak mondható, hiszen a szociáldemokratákból kivált Polgári Jogok Pártjának vezetője Milos Zeman és a szociáldemokrata pártelnök Paroubek között komoly személyes ellentétek vannak. A helyzet hasonló a jobboldalon is, hiszen a KDU-CSNP-ből vált ki a jelenleg harmadik-negyedik legnépszerűbb párt a Tradíció, Felelősség, Fejlődés 09 (TOP09) névre hallgató formáció.
Botrányok
A kormányzó PDP nehéz helyzeténél meg kell említeni a korábbi miniszterelnök és pártelnök Mirek Topolánek körüli botrányokat, melyek kétségtelenül megtépázták a kormányzópárt tekintélyét. A miniszterelnök botrányai közül többet is említhetnénk, de talán csak a legutóbbi zsidókra és homoszexuálisokra vonatkozó sértő kijelentéseit érdemes kiemelni. Ennek következtében idén március végén lemondásra kényszerült a PDP pártelnökségéről, ami a választás közelsége miatt különösen érzékenyen érintette a jobboldali pártot.
Csehországban összességében igen bonyolult a helyzet és gyakorlatilag bármilyen kimenetelű lehet a választás. Egyelőre csak találgatni lehet a lehetséges koalíciós formulákat, ám a lehetséges kombinációk száma igen nagy, már csak azért is, mivel a parlament alsó házába jelen állás szerint 7, ha a zöldek is bekerülnek, 8 párt juthat be. A két legerősebb és legnagyobb hagyományokkal rendelkező erő – a cseh politika két fő pólusának tekinthető párt - a polgári demokraták és a szocdemek egyaránt nehéz helyzetben vannak, ha kormányozni szeretnének.
Ha követik a cseh politika eddigi hagyományait a kommunistákkal semmiképpen sem fog egyik párt sem koalícióra lépni, és az ország harmadik legnagyobb erejének tekinthető szélsőbaloldali párt továbbra is politikai karanténban marad. Ám a lehetséges partnerekkel sem lesz könnyű kompromisszumot kötni, hiszen hol ideológia és programbeli különbségek állnak fenn, hol pedig a pártok vezetői közötti személyi ellentétek miatt nem valószínű az együttműködés.
Szlovákia: Egy kicsit egyszerűbb képlet
A június 12-i szlovákiai parlamenti választások legnagyobb esélyese a jelenleg kormányzó, Robert Fico nevével fémjelzett Irány – Szociáldemokrácia (SMER) nevű formáció. A jelenleg kormányzó baloldali párt a felmérések szerint magabiztosan nyerhet a voksoláson. Ezzel akár arra is lehetősége lenne, hogy eddigi problémás koalíciós partnerei közül a radikális Szlovák Nemzeti Pártot kihagyja a kormányzásból.
Bizonyos márciusi felmérések szerint, akár az is elképzelhető, hogy a radikális magyarellenességéről elhíresült Jan Slota által vezetett párt nem jut be a szlovák törvényhozásba. A szlovákiai magyarok pártjai közül a Híd-Most nevű Bugár Béla formáció és a Csáky Pál vezette Magyar koalíció Pártja is jó esélyekkel juthat be a szlovák parlamentbe.
Tátrai Tigris
Szlovákiáról el lehet mondani, hogy gazdasága jelenleg a legjobb paraméterekkel rendelkezik a régióban. A Tátrai Tigrisként is emlegetett északi szomszédunk a 2002 és 2006 közötti Dzurinda kabinet idején hozott befektetőbarát intézkedéseknek köszönhetően – melyekhez igen bölcsen a Fico kormány sem nyúlt hozzá - a régióban is kimagasló mértékű növekedést produkált az elmúlt néhány évben – ezzel együtt pedig sikerült egy exportorientált, versenyképes gazdaságot létrehozni. A szlovák bruttó hazai össztermék (GDP) 2006-ban 8,9 százalékkal, 2007-ben 10 százalékkal nőtt, ami az OECD országok közül a legmagasabb mértékűnek számított. Bár a tavalyi recesszió jelentősen visszavetette Szlovákia növekedését, azonban a világgazdaság normalizálódásával fokozatosan újra növekedő pályára áll az ország gazdasága.
A szlovák gazdasági csoda jelentős részben a betelepülő autóipari cégeknek köszönhető, mint a Volkswagen, a Peugeot és a KIA Motors. Az autóipar mellett további jelentős multinacionális vállalatok találhatók meg a szlovákiai befektetők között, mint az amerikai kohászati vállalat, a US Steel, az elektronikai cégek közül a Sony és a Samsung vagy a háztartási elektronikát gyártó Whirlpool. Emellett Szlovákia 2009-ben a kelet-közép európai országok közül Szlovénia mellett egyedüliként tudta bevezetni az eurót.
Lengyelország, tragédia után
Mint ismeretes Lech Kaczynskí lengyel köztársasági elnök repülőgépe április 10-én lezuhant az oroszországi Szmolenszk közelében. A szerencsétlenség döntően felülírta a közelgő lengyel elnökválasztás forgatókönyvét is. A jelenleg ideiglenes államfő Bronislaw Komorowski június 20-ára írta ki az elnökválasztást.
A következő parlamenti választás Lengyelországban csak 2011-ben esedékes. Ám a lengyel politika változatossága és gyakran előforduló koalíciós szakítások miatt sosem lehet biztosra kijelenteni, hogy a kormány kitölti négy éves periódusát. A jelenleg kormányzó Polgári Platform (PP) a Lengyel Néppárttal (LNP) koalícióban a lengyel alsóház 460 helyéből 240-et tudhat magáénak, a jobboldali konzervatív ellenzéki Jog és Igazságosság és a baloldali Bal és Demokraták formációkkal szemben.
Mint ismeretes a volt államfő Lech Kaczynski a Jog és Igazságosság színeiben nyerte meg a 2005-ös választást, így a jelenleg kormányzó Donald Tusk miniszterelnök (PP) legnagyobb politikai ellenfele volt. Az elkövetkező elnökválasztáson a jobbközép PP-nak jó esélye van az köztársasági elnöki poszt megszerzésére is, bár a tragédia jelentősen átrajzolhatja az eddigi erővonalakat és akár az is bekövetkezhet, hogy újra a Jog és Igazságosság jelöltje lesz a befutó.
Akkor mi is a harci helyzet?
2010 a politika szempontjából mindenképpen érdekes év a visegrádi négyek számára. Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában parlamenti választások vannak\lesznek, míg Lengyelország, a tragédia árnyékában elnökválasztás előtt áll.
A régió országai húsz évvel a rendszerváltás után is meglehetősen sok problémával küzdenek. Az elmúlt év gazdasági válsága erőteljesen visszavetette mind a négy országot. A 2004-es EU csatlakozás adta lehetőségeket - gazdasági téren legalábbis mindenképpen – Szlovákia tudta kihasználni. A jó mutatókkal csatlakozó Csehország megőrizte helyét és jelenleg is a legmagasabb GDP-vel rendelkezik a visegrádi országok közül. Magyarországon és Lengyelországban nem igazán sikerült érdemben előrelépni a gazdasági és strukturális problémák megoldásában.
A visegrádi országok makrogazdasági mutatói 2009-ben
A kormányzó PDP nehéz helyzeténél meg kell említeni a korábbi miniszterelnök és pártelnök Mirek Topolánek körüli botrányokat, melyek kétségtelenül megtépázták a kormányzópárt tekintélyét. A miniszterelnök botrányai közül többet is említhetnénk, de talán csak a legutóbbi zsidókra és homoszexuálisokra vonatkozó sértő kijelentéseit érdemes kiemelni. Ennek következtében idén március végén lemondásra kényszerült a PDP pártelnökségéről, ami a választás közelsége miatt különösen érzékenyen érintette a jobboldali pártot.
A június 12-i szlovákiai parlamenti választások legnagyobb esélyese a jelenleg kormányzó, Robert Fico nevével fémjelzett Irány – Szociáldemokrácia (SMER) nevű formáció. A jelenleg kormányzó baloldali párt a felmérések szerint magabiztosan nyerhet a voksoláson. Ezzel akár arra is lehetősége lenne, hogy eddigi problémás koalíciós partnerei közül a radikális Szlovák Nemzeti Pártot kihagyja a kormányzásból. 
Mint ismeretes Lech Kaczynskí lengyel köztársasági elnök repülőgépe április 10-én lezuhant az oroszországi Szmolenszk közelében. A szerencsétlenség döntően felülírta a közelgő lengyel elnökválasztás forgatókönyvét is. A jelenleg ideiglenes államfő Bronislaw Komorowski június 20-ára írta ki az elnökválasztást.
