Három dolog kell: pénz, pénz és még egyszer pénz!
A Magyar Turizmus ZRT. igazgatóját Róna Ivánt kérdeztük az idei szezonra vonatkozó várakozásokról, valamint a magyar turisztikai-marketing lehetőségeiről.
2010. április 26. hétfő 07:13 - Iván Márton
Milyen lehet az idei év turisztikai szezonja, mik a várakozások?
A tavalyi év komoly válságév volt, a vendégforgalom jó 8 százalékkal esett vissza. Ez ugyan sokkal jobb eredmény, mint amit egy évvel korábban prognosztizáltak az ENSZ szakosított szerve, illetve az Európai Turisztikai Bizottság.
Az idei évben az első két hónap alapján azt lehet mondani, hogy az alagút végén már látszik a fény. A külföldi piacokon erőteljes javulás tapasztalható és a belföldi turizmusban is az első két hónap biztató eredményeket hozott. Belföldön a vendégek száma mintegy 1,5, a vendégéjszakák száma 2 százalékkal mérsékelt növekedést mutat.
A küldőpiacokon pedig egészen jó eredmények is születtek, olyan rendkívül fontos országokban, mint Ausztria 10, Olaszország 19 százalékos növekmény tapasztalható. A feltörekvő piacok közé tartozó Oroszország esetében 22 százalékkal nőtt a beutazók száma, Ukrajnából elsősorban a kelet-magyarországi régióba – Nyíregyháza, Hajdúszoboszló - irányuló beutazások több mint 20 százalékkal növekedtek. Ezen kívül Franciaországból és Csehországból érkező vendégforgalom is növekedést mutat.
Ezek szerint "jó lesz" a nyár?
Összességében a tavaszi-nyári szezonra, teljes vertikumra kivetítve enyhe, de növekedő tendencia prognosztizálható. Magyarország fő küldőpiacain, különösen az év második felére jobb lesz a helyzet. A tavalyi évben különösen a konferenciaturizmus nagyon komoly veszteséget szenvedett el, de idén már 10 százalékos növekedést mutatott ez a terület is. Ám hozzá kell tenni, hogy a „válság előtti utolsó békeévhez képest” ezek a számok gyengébbek. 2010-ben az egész üzletág remélhetőleg magához tér, hacsak nem lesznek olyan világméretű természeti katasztrófák, amelyek rányomják a bélyegüket a turizmusra.
Belföldi viszonylatban még stagnálást fogunk tapasztalni, de semmiképpen sem lesz rosszabb, mint a tavalyi év. Ezen a területen azonban nem tudjuk milyen hatást fog kiváltani az üdülési csekk megadóztatása. A 25 százalékos adóteher vissza fogja vetni annak forgalmát. A belföldi forgalom egyik húzóereje az üdülési csekk. Tavaly 46 milliárd forint értékű üdülési csekket értékesített a Nemzeti Üdülési Alapítvány, melynek van áthúzódó hatása 2010 első félévére.
Ez azt jelenti, hogy a tavalyi üdülési csekkeket még bőven az idei év első félévében fogják felhasználni. A második félévben viszont ennek biztosan negatív hatása lesz, amennyiben a munkáltatók úgy gondolkodnak, hogy amennyit adózniuk kell, annyival kevesebb üdülési csekket adnak a munkavállalóiknak.
Hogyan befolyásolhatta a hazai idegenforgalmat a legutóbbi izlandi vulkánkitörés?
A legutóbbi vulkánkitörést makró szempontból nem tartom olyan jelentősnek. Persze az áprilisi forgalomban meg fog látszani ez az öt nap. Bizonyos szállodáknál ez tényleg komoly kiesést jelentett. Más szempontból nézve, amit a légitársaságok vesztettek, azt a vasúttársaságok, busztársaságok és az autókölcsönző cégek nyereségként könyvelhetik el. Nyilván ezek a cégek is adóznak, nem csak azok, akik veszteséget szenvedtek el.
Külföldön milyen fórumokon jelennek marketing területen a hirdetéseik és mire koncentrálnak ezekben?
A külföldi marketingben négy fő területre helyezzük a hangsúlyt. Az első Budapest, hiszen a külföldiek által Magyarországon elköltött 100 forintból 70-et Budapesten költenek el. Ezért Budapest rendkívül fontos a marketingkommunikáció területén. Nagyon fontos még a Balaton, hiszen már nem csak a nyárhoz kapcsolódó turizmusra van lehetőség: a Balatonon is van 27 négy- és ötcsillagos szálloda, ahol konferencia és wellnes lehetőségek is vannak. Nagyon fontos az egészségturizmus, melyben Magyarország vezető szerepre törekszik Európában. Végül külföldi viszonylatban nagyon lényeges az üzleti turizmus is.
Pécs, mint Európa kulturális fővárosa egy egész éves fesztivált jelent. Magyarországon idén több mint 3000 fesztivál van, ami ugyan elsősorban a belföldi vendégekre épít, de a nagyobb patinás fesztiválok esetén nagyon komoly külföldi látogatóréteg is jelen van, akik kimondottan ezekre érkeznek. Ezért, különösen a környező országok piacain nagy hangsúlyt fordítunk ezek promótálására.
Marketingeszközök tekintetében ma elsőszámú az internet. De a nemzetközi vásárokat sem hanyagoljuk el, több mint évi 60 vásáron veszünk részt a világban. Ezen kívül még vannak egyéb kommunikációs lehetőségek, mint a köztéri plakátok, újsághirdetések, rádiós kampányok. További lényeges szempont számunkra, a tanulmányút, amire például tavaly is több mint 2 000 újságírót, forgatócsoportokat hoztunk ide. Ezek pedig az általuk készített anyagokon – újságírók esetében ez PR cikkeket jelent - keresztül mutatják be Magyarország turisztikai adottságait. Ez pedig hitelesebb, mint a fizetett hirdetések. De utazási irodák értékesítőit, utazásszervezőket is hívunk tanulmányutakra, ami sarkalatos pontja a kommunikációnkra.
Számos ország promótálja magát olyan TV csatornákon, mint a CNN. Magyarország hirdetéseit viszont nem látni. Miért van ez?
Szeretnénk mi olyan gazdagok lenni, hogy úgy mint India ott tudjunk lenni 30 másodperces spotokkal a különböző hírblokkok előtt. Sajnos nekünk ennyi pénzünk nincsen. A turisztikai marketing is olyan terület, mint Montecuccoli háborúja, három dolog kell hozzá: Pénz, pénz és még egyszer pénz!