Munkanélkülivé válhatnak a banki ügynökök is
A CIB bank egyedülálló lépésre szánta el magát: megválik hitelközvetítőitől. Az okok között szerepel a közvetítők segítségével kihelyezett hitelek bedőlése és egy idén januárban életbe lépett kormányrendelet is, amely szigorúbban szabályozza a közvetítők tevékenységét.
2010. április 29. csütörtök 12:03 - HírExtra
A gazdasági
válság után a hitelpiac szabályozása tizedelheti meg az ügynökök számát. A szabályozást többek között az tette indokolttá, hogy a banki szektorban jelentős a kiközvetített hitelek aránya, és a teljes hitelállományon belül megszaporodó bedőlések nagyobb számban jelentek meg az ügynökök segítségével kötött hitelekben.
Ügynök-bank ellentét
Ennek valószínűsíthetően az az oka, hogy a közvetítők olyan ügyfeleket is igyekeztek hitelhez juttatni, akiket a bankok elutasítottak volna. Az eddigi jutalékos rendszernek köszönhetően érdekellentét állt fönn a bank és a hitelközvetítők között. Míg a banknak a minél biztonságosabban kihelyezett forintok jelentik a nyereséget, addig a közvetítők a kihelyezett hitelek mennyisége után kapták a jutalékot, vagyis nekik nem a megfontolt hitelezésben, hanem a tömeges hitelezésben volt érdekeltségük.
A bankok és az ügynökök ellentétének rövidtávon az ügyfelek lehettek haszonélvezői. Amikor egy bank elutasított volna egy hitelkérelmet, a kérelmezőnek még mindig volt esélye a hitelfelvételre, mindössze közvetítőhöz kellett fordulnia, aki segített abban, hogy a nem teljesülő kritériumok ellenére mégis pénzhez jusson. Ráadásul, ha elég nagy bajban volt az ügyfél, akár fizetett is ezért a segítségért.
Élesedő verseny a szűkülő piacon
Több bank, több felelősség
Januártól törvény mondja ki, hogy az egyetlen bankot képviselő — úgynevezett függő — ügynökért saját bankja felel, míg a független, több bank hitelkondícióit egyszerre versenyeztető ügynököknek lehetőség szerint legalább három ajánlatot kell bemutatniuk, és tévedéseikért saját maguk felelnek.
Az ügynöki munka igen jól jövedelmezett, hiszen lehetőség volt arra, hogy a közvetítő ne csak a banktól, hanem az ügyféltől is kapjon jutalékot, így akár a hitelösszeg 5-8 százalékát is zsebre vághatták a közvetítők. A januártól életbe lépő szabályozás azonban kimondja, hogy ezentúl jutalékot csak a bank adhat az ügynököknek, akik így jelentős jövedelemtől eshetnek el. Vagyis a gazdasági válság következtében összement piacon már nemcsak az élesedő verseny nyomhatja le az ügynöki jutalékok mértékét, hanem a szigorúbb szabályozás is.
A CIB lépése
A CIB bank elsőként döntött úgy, hogy fokozatosan, de teljesen leépíti hitelközvetítői állományát. A döntést nemcsak az indokolhatja, hogy így jelentősen csökkenthetik a jövőben esetlegesen bedőlő hitelek számát azzal, ha az ügyfelek közvetlen kapcsolatban állnak a bankkal, hanem van esély arra is, hogy versenyképesebb kondíciókkal álljanak az ügyfelek rendelkezésére.
Erre az adhat lehetőséget, hogy az eddig a hitelárában megjelenő közvetítői jutalék a hitelfelvevőknél maradhat, így a devizahiteleknél is olcsóbb lakáshitellel jelenhetett meg a piacon a bank — tudhattuk meg Lamboy Judit ügyvezető igazgató nyilatkozatából, melyet az MR1 Kossuth Rádiónak adott.
Tisztulás
A meggondolatlan hitelezésekből kibontakozó válság végül saját farkába harap. Az érdekellentéteket, melyek bankok, ügyfelek és ügynökök között állnak fönn végül kezeli a piac. Ha beigazolódik, hogy közvetítő nélkül is versenyképes maradhat egy bank, akkor ez a trend terjed el, más bankok is megválnak a közvetítőktől, hogy olcsóbbá váljanak. Ez rossz az ügynököknek, de jó lehet az ügyfeleknek és a bankoknak. A szabályozás mellett a piac is korrigálja saját hibáit.
Forrás: HírExtra/MR1