Új tagokat választott soraiba a Magyar Tudományos Akadémia

Eredetileg a tagjelöltek névsorában 31 tudós szerepelt, ám az Agrártudományok Osztálya által jelölt Tóth Miklóssal szemben az MTA elnökének kezdeményezésére fegyelmi eljárás indult: a Tóth Miklós intézete (MTA Növényvédelmi Kutatóintézet) által forgalmazott rovarcsapdához olyan molyirtócsíkot adtak ajándékba, amely betiltott hatóanyagot tartalmazott.

A fegyelmi eljárás jelenleg vizsgálati szakaszban van, így a közgyűlés Tóth Miklósról nem szavazott. Az MTA elnökének ígérete szerint amennyiben a fegyelmi vizsgálat nem állapít meg az akadémiai tagságot kizáró vétséget, úgy a vizsgálat lezárulta után 2011-ben a közgyűlés elé terjeszti a kutató levelező tagságát.

Az MTA Elnökségének javaslatára 39 eddigi levelező tagot a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választottak, köztük Bayer Józsefet, az MTA Politikatudományi Kutatóintézet volt főigazgatóját, Romsics Ignác történészt, Bálint Csanádot, az MTA Régészeti Intézetének főigazgatóját, Tulassay Zsoltot, a Semmelweis Egyetem I. sz. Belgyógyászati Klinikájának igazgatóját.

Külső tagnak 26 kutatót (tizenhat 70 év alattit és tíz 70 év felettit) szavazott meg az MTA közgyűlése.

Az Akadémia 35 külföldi tudóst az MTA tiszteleti tagjává választott, köztük Craig Mellót, aki 2006-ban részesült orvosi Nobel-díjban, valamint Harald zur Hausent, akit 2008-ban tüntettek ki orvosi Nobel-díjjal.

Az eljárási szabályok szerint a közgyűlés háromévenként egyszer, az akadémiai ciklus második esztendejében dönt a tagjelöltek megválasztásáról. Az MTA-ról szóló törvény értelmében az akadémikusok körét rendes és levelező, valamint külföldi tudósok közül választott külső, illetőleg tiszteleti tagok alkotják

A tudós társaságnak 365 rendes és levelező tagja lehet (a 70 év alatti tagok létszáma nem haladhatja meg a kétszázat). Az alapszabály a külső tagok létszámát 70-ben korlátozza. Szavazati joggal az Akadémia rendes és levelező tagjai rendelkeznek, az MTA külső és tiszteleti tagjai tanácskozási joggal részt vehet az Akadémia testületi szerveinek ülésein.

Levelező taggá az választható, aki magyar állampolgár, az MTA doktora, vagy azzal egyenértékű tudományos fokozattal rendelkezik, és tudományát elismerten és különösen alkotó módon műveli.

Rendes tag az a levelező tag lehet, aki megválasztása óta jelentős tudományos eredményeket ért el.

Külső taggá az a tudós választható, aki külföldön él, nem magyar állampolgár, de magát magyarnak vallja, tudományát magas színvonalon műveli és kapcsolatot tart a magyar tudományos élettel.

Tiszteleti tag az a külföldön tevékenykedő tudós lehet, aki szaktudományát nemzetközileg kiemelkedő színvonalon műveli és a magyar tudomány különleges megbecsülésére tarthat számot.