„Kína Magyarországra, mint testvérnépre tekint, és az a célja, hogy hazánkba tőkét hozzon. Emellett várja, hogy országunk eldöntse: akarja-e megismerni a kínai tapasztalatokat” – tolmácsolta a HírExtrának Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő, aki az elmúlt hetet egy magyar tárgyalódelegáció tagjaként Pekingben töltötte. A delegáció célja a „Peking-Budapest tengely” erősítése volt.

Ideje útba esni

Nógrádi – akit két pekingi kerületi polgármester is fogadott – úgy véli, Kína számára Magyarország szempontjából az egyik kulcsterületet a turizmus jelenti. Ez hazánkban munkahelyeket teremtene, Kína számára pedig egy újabb lehetőséget, hogy aktívabban legyen jelen az Európai Unióban.

Mint mondta, Kínában lenne igény egy nemrég Szlovákia és Dél-Korea között létrejött gyógykezelési megállapodás „kínai-magyar” változatára is. S, hogy érdemes lenne kínai turistákban (is) gondolkodnunk, amellett csak egyetlen érvet hoz fel: a kínai utazó költi a világon a legtöbbet, átlagban 300 dollárt naponta…

Kérdés, mit szólna a kissé mereven gondolkodó magyar társadalom a kínai turisták ezreihez? Az elmúlt években is számos felmérés bizonyította a magyarok idegenellenességét, legyen szó arab, kínai, afroamerikai, vagy épp a sehol sem élő piréz bevándorlókról. Persze a bevándorlás nem egyenlő a turizmussal, különben pedig  – Nógrádi György szerint legalábbis – Kínában úgy értékelik, Magyarországon nincs Kína ellenesség.

Két problémát azonban rendre megneveztek a két ország kapcsolatában. Az egyik, hogy kevés az exportálható magyar áru, a másik pedig, hogy szerintük mi magyarok lassúak vagyunk az együttműködésben, vagyis gyakran nem reagálunk időben a felmerülő lehetőségekre.

Itt az idő!

Pedig itt az ideje ébresztőt fújni. Kína gazdasága és társadalma az elmúlt 10 évben olyan, – európai fejjel alig felfogható – fejlődésen ment keresztül, ami kétségtelenné teszi: a XXI. század első számú hatalma lassan nem az amerikai kontinensen, hanem a Távol-Keleten keresendő.

A „mikortól” kérdésre Nógrádi György adta meg a választ, aki a HírExtrának azt mondta, a jelenlegi amerikai (!) előrejelzések szerint a bruttó GDP-t tekintve 2027-re Kína utoléri és lehagyja az Egyesült Államokat. Tehát az USA várhatóan még 17 évig lesz Földünk egyes számú gazdasági hatalma.

Kína gazdasági erejét jól jellemzik azok az itthon eddig ismeretlen adatok, amelyekkel a szakértő szolgált munkatársunknak. Napi 2300 új gépkocsi kerül forgalomba csak Pekingben – tudtuk meg. Ezek ma már csak euro 4-es osztályzatú motorral futhatnak, és az egész kínai fővárosban csak tíz évnél fiatalabb járművek közlekedhetnek. 1986-ban még 1500 magánautó volt Pekingben.

Sanghajban az elmúlt tíz évben 4000 negyven emeletnél is magasabb toronyházat húztak fel. Shenzhent, amely harminc éve még egy kis halászfalu volt, ma hét és fél millióan (!) lakják.

A kétezres években mintegy 400 millió kínai emelkedett fel a középosztályhoz, 150-200 millió ember azonban még mindig mélyszegénységben él. Nyolcvan millióan nagyon gazdagnak mondhatók, hiszen csak a készpénzük meghaladja az ötmillió dollárt, vagyis az egymilliárd forintot. Mélyszegénynek az számít, aki napi egy dollárnál kevesebből él, ők az összlakosság 0-5 százalékát teszik ki.

Elképesztő iparosítás - ideje nekünk is iparkodni

A négy legnagyobb kínai bank állami kézben van – mindegyikük rajta a világ tíz legnagyobb pénzintézetének listáján. Ők nem fektethetnek be Kínában, mert ha ezt tennék, a növekedés évi húsz százalék fölé emelkedne, és úgynevezett „buborék” keletkezne. Ettől a kínai politika meglehetősen tart, ugyanis fél, hogy túlságosan elszakadna egymástól a felső és az alsó társadalmi osztály.

És még néhány „apróság”. Hivatalos pekingi közlés szerint 2016-ig heti (!) egy új szénerőművet terveznek átadni, Magyarországtól pedig azt várják, hogy ha mással nem, hát know-how-val szálljon be a víz-, nap- és szélerőművek építésébe. 2027-ig évi 17 új atomerőművet is üzembe kívánnak helyezni.

Orbán Viktor tavaly decemberi pekingi útja során kijelentette, majd idei évértékelő beszédében megerősítette: „Magyarország helye a világ térképén egyértelmű, NATO-tagok vagyunk és az Európai Unió tagjai. Ez azt jelenti, hogy mi nyugati zászló alatt hajózunk, de ma keleti szél fúj a világgazdaságban. A vitorláinkat ennek megfelelően kell fordítani”.