Ön félvérként kisebbségi, vagy többségi lenne? - a népszámlálás nagy kérdése

A népszámlálás fontos eseménye volt, amikor Barack Obama azt, és csak azt jelölte be a kérdőíven, hogy a fekete emberfajtához tartozik. Ezzel úgymond hivatalosan is ő lett az első fekete bőrű amerikai elnök.

Az Egyesült Államokban az alkotmány értelmében tízévente összeszámlálják az ország népességét. Ennek keretében a kitöltőknek arról is számot kell adniuk, hogy milyen emberfajtához tartoznak. Egyszerre több rubrikát is be lehet jelölni, amelyek között az első három lehetőség a "fehér", a "fekete, afroamerikai vagy néger", valamint az "amerikai indián vagy alaszkai bennszülött". Ezenkívül választható például az indiai, kínai, japán és filippínó, illetve egyéb, tetszés szerint meghatározandó emberfajta.

Először a 2000. évi népszámláláskor lehetett egyidejűleg több ikszet is behúzni a fajtára vonatkozó kérdésnél, tekintettel a növekvő számú vegyes házasságokra. Az akkor 300 milliós országban 6,8 millióan vallották magukat két vagy több fajtához tartozónak.

Az Egyesült Államokban először 1790-ben végeztek népszámlálást, és a fajtára vonatkozó kérdés a legkorábbi kérdőíveken is szerepelt. Eleinte csak a "szabad fehérek" és a "rabszolgák" között lehetett választani, később már megkülönböztettek feketéket, fehéreket, kínaiakat, mulattokat és indiánokat.

Obamának - aki fehér, kansasi anya és fekete, kenyai apa gyereke - több millió honfitársához hasonlóan el kellett döntenie, hogy fehér, fekete vagy vegyes fajtájúnak jelöli meg magát.

Megfigyelők érdekességként emelik ki, hogy a fekete fajtamegjelöléssel együtt szerepel a kérdőíven az afroamerikai mellett az idejétmúlt és ma már sértő hangzású néger szó is. Ennek az az oka, hogy a népszámlálási hivatal szerint még ma is akadnak olyan idősebb feketék, akik négernek tekintik magukat.

Tíz éve 785 ezren jelölték magukat fehérnek és feketének egyszerre. Sok vegyes származású amerikai viszont - Obamához hasonlóan - csak a fekete rubrikába tesz ikszet. A 29 éves, Las Vegasban élő Laura Martin, egyetemi alkalmazott ezt a maga részéről azzal indokolta, hogy az apja fekete, az anyja fehér, de ő feketének tartja magát. Fekete családban nőtt fel, fekete barátai voltak és fekete zenét hallgat, a feketék ügyével azonosul - magyarázta.

Történelmi és kulturális gyökerek

Becslések szerint idén emelkedni fog a magukat vegyes származásúnak megjelölők aránya, meg fogja haladni a 2000-es 2,4 százalékot. Arról viszont nem lehet pontos képet alkotni, hogy a 35 milliós afroamerikai lakosságon belül hány embernek van fehér apja vagy anyja, közülük sokan ugyanis a feketékhez tartozást választják. Szakértők szerint a döntésnek történelmi és kulturális gyökerei vannak, szerepet játszik a büszkeség és a mentalitás is.

Leila McDowell, a Nemzeti Szövetség a Színes bőrűek Felemelkedéséért nevű szervezet kommunikációs igazgatóhelyettese rámutatott, hogy az Egyesült Államokban feketének lenni politikai állásfoglalás. "Bár az apám fehér, tehát félig az ő génjeit hordozom, ha hitelért folyamodom, ha besétálok egy parkolóba vagy valamilyen állásra jelentkezem, nem félig fehérnek, hanem teljes egészében feketének látnak. Aki valamilyen külső jegy alapján a feketékre hasonlít, az feketének is minősül" - fejtette ki a vezető, aki szintén vegyes szülők gyereke.

A Pew közvélemény-kutató intézet januári felmérése mindazonáltal arról tanúskodik, hogy a fehér lakosság nyitottabb a vegyes származás elismerésére. Barack Obamát a fehérek 53 százaléka úgy jellemzi, hogy vegyes származású, és csak 24 százalékuk szerint fekete. Az afroamerikaiak körében viszont 55 százalék sorolja a feketék közé az elnököt, és csak 34 százalék tekinti vegyes származásúnak.

Az Egyesült Államokban évszázadokig tartotta magát az "egy csepp" elmélet: az ember fekete, ha akár egyetlen őse is fekete volt. Ez látszik részlegesen megdőlni, hiszen a felmérések szerint sokan nem tekintik feketének a barna bőrű Obamát.

A szintén barna bőrű, fekete és fehér szülőktől származó Ryan Graham - aki a floridai Fort Lauderdale-ben kereskedelmi tanácsadó - büszkén vállalja vegyes származását. Ha megkérdezik, egyszerre feketének és fehérnek vallja magát. Helyesnek véli, hogy mindenki tetszés szerinti választ adhat a népszámlálási kérdőíven, éppen ezért csalódást okozott neki, hogy Obama elnök nem jelölte meg a fehér vonalat is fajtájaként. Szerinte ez hibás döntés volt a részéről.

A szakértők többsége abban egyetért, hogy az emberfajták között minimális, alig egyszázalékos a genetikai különbség. "Az emberfajta szociális, nem pedig tudományos kategória" - idézik sokan J. Craig Venter biológust, az emberi génállomány feltérképezését célzó egyik legelső program vezetőjét.

A szociológusok véleménye szerint a fehér vagy fekete hovatartozás személyenként, a látásmód függvényében változhat. Feketének lenni szemléletmódot jelent. Ennek egyik legjobb példája Tony Spearman, a Miért vagyok fekete? című könyv szerzője, aki fehér szülők gyereke, ugyanakkor fekete környezetben nőtt fel, fekete egyetemen dolgozott, és elsősorban feketéknek tanított fizikát.

1996 óta feketének jelöli magát a különféle kérdőíveken. Felesége és apja értetlenül, dühösen fogadták a döntését, számon kérték rakta, hogy miért nem az igazat mondja. "Én az igazat mondom (...) A faj kérdése butaság, semmi köze emberi mivoltunkhoz" - szögezte le.

Bízik benne, hogy az emberfajták szerinti megkülönböztetés fokozatosan értelmét veszti majd, és csak az fog számítani, hogy ki mit érez a szívében.