A felmérés a Tetra Pak Hungária Zrt. megbízásából készült. "Nagyon sokféle kutatásunk van, ilyen jellegű, amely a tejfogyasztására vonatkozik az első" - hangsúlyozta Sánta Zoltán, a GfK Hungária Piackutató Intézet kutatásvezetője, aki elmondta, hogy 2010 áprilisában végezték a vizsgálatot 500 fős országos reprezentatív minta bevonásával. A felmérés célcsoportja a 15 évnél idősebb népesség volt.

A kutatásvezető kitért arra, hogy a viszonylag magas tejfogyasztás ellenére, amellyel például a magyar népesség megelőzi az osztrákokat és az olaszokat, az utóbbi időben lassú visszaszorulása tapasztalható. "Az elmúlt 4 évben 3 százalékkal csökkent a tejfogyasztás" - emelte ki Sánta Zoltán.

A felmérés szerint a 15 évesnél idősebb magyar lakosság 84 százaléka hetente legalább egyszer fogyaszt tejet. A fogyasztásban azonban igen nagy a szóródás. A megkérdezetteknek mindössze 41 százaléka fogyaszt naponta tejet. A válaszadók 33 százaléka hetente többször iszik tejet, 10 százaléka hetente egyszer. A népesség nyolc százaléka havonta 1-2 alkalommal iszik tejet, 5 százaléka ennél ritkábban. A fennmaradó 4 százalék allergia vagy más betegség miatt nem ihat, illetve nem iszik tejet.

A hazai fogyasztók árérzékenyek, és korosztályi, iskolázottsági sajátosságok is megmutatkoznak. Az alkalmi fogyasztók között magasabb az idősebb, viszonylag alacsonyabb iskolai végzettségűek aránya. A rendszeres tejfogyasztók körében - ide sorolják a legalább heti egy alkalommal tejet fogyasztókat - felülreprezentáltak a nők, a gyermekes családok, a szellemi foglalkozásúak, a budapestiek és a nagyvárosiak.

A fogyasztás mértéke mellett a magyar népesség tejfogyasztással kapcsolatos tájékozottságát is vizsgálták. A gyakori fogyasztók viszonylag tájékozottabbnak bizonyultak.

"Vannak olyan témák, amelyekben viszonylag tájékozottak a magyar fogyasztók. Ilyenek például, hogy egészséges a tejfogyasztás, hogy nem tartalmaz egészségtelen zsírokat, hogy érdemes hőkezelni fogyasztás előtt. Emellett azonban vannak olyan kérdések, amelyekben bizonytalanabb a lakosság: például abban, hogy magas, vagy alacsony-e a tej kalóriatartalma. E kérdésben három részre oszlott a válaszadók véleménye: nagyjából a megkérdezettek harmada vélte, hogy magas a kalóriatartalma, harmada szerint kevés, s ugyanennyi a bizonytalanok száma" - fogalmazott Sánta Zoltán.

Miháldy Kinga, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetének dietetikusa a tévhitekről beszélve, kiemelte: a lakosság 47 százaléka véli, hogy a pasztőrözés és UHT (ultramagas hőmérsékleten történő) kezelés során elvesznek a tejből fontos tápanyagok. Ezzel szemben a tejet fehérjetartalma és ásványi anyagai, valamint a D-vitamin miatt fogyasztjuk. Ezek a komponensek a hőkezelések során gyakorlatilag változatlan maradnak, a tápanyagnak pedig legfeljebb 10 százaléka vész el.

A megkérdezettek 82 százaléka véli a legegészségesebbnek a házi, kimért tejet. Ezzel szemben a házi, kimért tej az egészségre káros mikroorganizmusokat, például Mycobacterium tuberculosist, azaz a tébécé kórokozóját tartalmazhatja. Jelenléte az adott állatállomány egészségi állapotán és a feldolgozás helyszínén múlik.