Annak idején a görög politikusok azzal zsarolták a nyugati partnereket, hogy a Szovjetunióhoz fordultak segítségért, ha nyugatról nem kapták azt meg. Miután ez a helyzet megszűnt, az EU jobban és látványosabban kezdett működni. Például az agrártámogatások hatására a görög közvélemény euro-szkepticizmusa is enyhült. De jelen helyzetben a közvélemény kezdi azt sem érteni, hogy miért is tagja az ország az EU-nak, ha ennyire nincs szolidaritás. A mérvadó média és politikai kommentárok azért távolról sem ilyen sarkosak.

A görög problémával kapcsolatban Fokasz Nikoszt az ELTE-TÁTK Szociológiai Intézetének tanárát is megkerestük. (Interjú Schöpflin Györggyel a görög válságról itt)



A zavargásokról

A szakértő a zavargások hátterével kapcsolatban rávilágított, hogy egyetlen parlamenti politikai párt sem profitál az események tegnap tapasztalható elfajulásából. Van azonban egy radikális csoport, mely már a kilencvenes években is jelen volt a különböző demonstrációkon. Ezeket annak idején még maguk a békés tüntetők is le tudták választani a tüntetésekről. Ma azonban ez az egykor pár száz fős csoport – amit a görög közbeszéd csak „kámzsásokként”, „maszkosokként” emleget - pár ezresre duzzadt, ami túl nagy ahhoz, hogy el lehessen különíteni a békés demonstrálóktól.

Ezekhez a radikálisokhoz köthető a már említett halálos áldozatokat is követelő incidens is. Ezeket pedig nem azonosította sem a média, sem a politika a tüntetők többségével. A gyilkosságokkal egyik parlamenti párt sem vádolta a másikat, még a rendkívül éles viták ellenére sem.

Ezzel szemben a parlamentet is körbevevő tömeg összetűzésbe került a jelen lévő rendőrségi erőkkel, amivel kapcsolatban már kölcsönös vádaskodás volt tapasztalható. A már említett LAOS és KKE közötti politikai csatározáshoz rendkívül jó táptalajt adott, hogy néhány napja a kommunisták szóvivője kijelentette, hogy a párt nem fogadja el a görög alkotmányt – mondta a szakértő. Ezzel kapcsolatban pedig felmerül, hogy a kommunisták amellett, hogy annak idején nem szavazták meg a jelenleg érvényes alkotmányt és azon változtatni akarnak, tiszteletben tartják-e az ez által meghatározott kereteket, vagy sem?

Inog már a kormány széke?

A radikális jobboldali LAOS hozzáállásával kapcsolatban Fokasz Nikosz megjegyezte, hogy a két lépcsőből álló megszorító csomag márciusban megszavazott elemét a párt határozottan támogatta, mondván nincs más választás. Az új intézkedéscsomaggal kapcsolatban azonban még nem világos a párt álláspontja. Az új csomaggal kapcsolatban a jobbközép ND állásfoglalása is igen érdekes. A párt 2009 októberéig kormányzott, így a gazdasági bajok nem kis része az ő országlásuk alatt jelentkezett, amivel kapcsolatban a párt vezetője nemrégiben nyilvánosan is bocsánatot kért a görög közvéleménytől. Ennek ellenére ma úgy tűnik a párt megpróbálja politikailag kihasználni a megszorítások által okozott társadalmi elégedetlenséget, és támadja a Pasok kormányt, mondván október óta késlekedett és rossz intézkedéseket hozott, így a felelősség a baloldali pártot is terheli a kialakult helyzetért. Ennek fényében szinte kizárt, hogy megszavaznák a megszorításokat – mondta a szakértő. Mindennek ellenére a kormány megszorító intézkedéseit a parlamentben nem fenyegeti veszély, hiszen stabil többséggel bír.

Arra is rákérdeztünk, hogy ha a parlamentben sikerül is átvinni a megszorító csomagot, ám a társadalmi ellenállás nem lankad idővel, lehet-e maradása a jelenlegi kormánynak? Ezzel kapcsolatban a szakértő egyértelművé tette, hogy a jövőre vonatkozó előrejelzések általában is bizonytalanok. ebben a helyzetben pedig különös tekintettel. Azt is hozzátette, hogy a május 2-án bejelentett intézkedésekkel kapcsolatban különösen a közalkalmazottakon óriási düh lett úrrá. Ennek megfelelően számszerűleg és a tömeg indulata szempontjából is a május 5-i tüntetés az elmúlt évtizedek legnagyobbja volt. Ilyen helyzetben pedig kiszámíthatatlan az emberek tömegreakciója, amihez csak hozzájárulnak a halálos áldozatok, ami további érzelmi terhelést jelent.

Mit üzen a múlt?

Görögországban mindenre van példa és ellenpélda. 1989-ben 10 hónap alatt három parlamenti választás volt, mert a kormánypárt egyre erősebb parlamenti többséget akart. A fordítottja is előfordult, hiszen volt rá példa, hogy több hónapra megbénult a felsőoktatás, ám a kormány meg sem moccant – sorolta a példákat Fokasz Nikosz. Még az is elképzelhető, hogy eljön a pillanat, hogy maga a kormány fogja azt kérni, hogy legyen előrehozott választás, ami az országban teljesen bevett gyakorlat. 1974 óta a választások kétharmada előrehozott választás volt. Bár ennek még nincs jele egyelőre. De a bizonytalanság miatt bármi elképzelhető, még újabb megszorítások is.

Arra a kérdésre vonatkozóan, hogy mennyire lehet a jelen helyzet visszatérés a XX. századi viharos görög politikai hagyományokhoz a szakértő azt mondta – ennek kicsi a valószínűsége. A jelenlegi parlamentáris demokrácia, mely 1974 óta létezik a legstabilabb politikai rendszer Görögországban az elmúlt száz évben – érvelt.

Az is érdekes, hogy a politikai viharok és változások ellenére politikusi dinasztiák – mint a mopst kormányzó Papandreu vagy az ellenzéki Karamanlisz - vannak jelen Görögországban. Mellyel kapcsolatban azt kérdeztük, hogy ennek a változására az ilyen sokkhatás esetén lehet-e számítani? Ezzel kapcsolatban Fokasz Nikosz rávilágított, hogy bár minden változhat, de egy ilyen folyamat nagyon lassan zajlik. Majd azt is hozzátette, hogy ez a politikai kultúra az 1850-es években kezdett formálódni. A görögök személyközi kapcsolatban állnak politikusaikkal és azért szavaznak valakire, mert azt remélik, hogy hozzásegítik valahogy a különféle állami erőforrásokhoz. A mostani válság éppen arra ébreszti rá a társadalmat, hogy nem lehet az államot így lerabolni, ha nincs pénz. Ezt valószínűleg racionálisan értik is, de ezt a hagyományt levetkőzni csak több generáción át lehet.

Mégis mi jöhet még?

Az események negatív alakulásával kapcsolatban a szakértő megjegyezte, hogy várhatóan folytatódni fognak a megmozdulások, amit a halálos áldozatok csak erősítenek. Emellett a hosszabb távú politikai következmények közül kiemelte, hogy a kormány megpendített olyan húrokat, hogy a tolvajokat meg fogják büntetni. Ez pedig nyilván a megelőző adminisztráció tagjait érinti elsősorban, ami saját híveik megnyugtathatja, ám nyilván növeli a szakadékot a PASOK és az Új Demokrácia között. ezzel szemben az ND mozgástere pedig igen kicsi, hiszen az emberek többsége velük szemben áll, amit az is mutat, hogy októberi vereségük a legrosszabb eredmény 1974 óta, amiből még nem álltak talpra – világított rá az erőviszonyokra a professzor.