"Nem vallottunk még kudarcot, amivel próbálkoztunk, az nem működött" - fogalmazott a megsérült mélytengeri olajkutat korábban üzemeltető BP operatív igazgatója. A BP előző nap közölte, hogy bár a csaknem 100 tonnás beton-acél berendezést, úgynevezett keszont sikeresen leeresztették az 1500 méteres mélységbe, de jéghez hasonló hidrát kristályok képződése miatt fel kellett emelni. Az olajcég mérlegeli a helyzetet, és hétfőn dönti el, hogy mi legyen a következő lépés.

A 12 méter magas, torony alakú szerkezetet pénteken eresztették le a tengerfenékre azzal a céllal, hogy megakadályozzák az olaj tengerbe ömlését a fő szivárgási pontnál, a louisianai partoktól 80 kilométerre délre.

A művelet azért nem sikerült, mert a rendkívüli mélységben - ahol 3-4 Celsius fokos a víz, és a nyomás a felszíninek 150-szerese - gázokból és vízből nagy mennyiségű kristályos hidrát keletkezett a szerkezet belsejében. Elzáródott a berendezés kúp alakú teteje, amelyen keresztül a tervek szerint felszivattyúzták volna az olajat egy felszíni tankerba.

A kudarc mindenesetre azt jelenti, hogy becslések szerint továbbra is naponta mintegy 800 ezer liter nyersolaj ömlik a Mexikói-öböl vizébe az egykori, a robbanás után szintén a tengerfenékre süllyedt Deepwater Horizon platform által fúrt kútnál, valamint a vezeték egy pontján (ez utóbbi a fő szivárgási pont).

A BP közölte: a mélytengeri olajkút végleges betemetését is mérlegelik, gyorsan kötő cementet vagy egyéb tömítő anyagot pumpálnának a kúton levő zárószelepbe, amelyet az április 20-i robbanás óta nem tudtak aktiválni a mélytengeri robotokkal.

A tenger felszínén terjengő hatalmas olajfolt a hét végén megjelent Alabama állam egy a parttól 5 kilométerre fekvő szigeténél, de a partokat még sehol nem érte nagy olajszennyeződés.