Magyarországon mindenki maga nyilatkozhat vallási és etnikai hovatartozásáról. Ha ezt valaki megtette, onnantól kezdve különböző, kisebbségeknek járó jogok illetik meg. Például törvény szabályozza a kisebbségek anyanyelven történő taníttatását: ha nyolc gyermek szülője írásban kéri a nemzetiségi oktatást, akkor az adott településnek kötelessége elindítani a nemzetiségi osztályt.

Így alakult

Gödöllőn két évvel ezelőtt, 2008. szeptember 1-jén indult útjára az első német nemzetiségű két tanítási nyelvű osztály 16 fővel. 2009 szeptemberében már 26 elsős iratkozott be, majd 2010 első felére láthatóvá vált az igény további növekedése.

2010. február 4-én Gödöllő Város Képviselő-testületi ülésén Meizner Sándor a GNKÖ (Gödöllői Német Kisebbségi Önkormányzat) elnöke jelezte, hogy közel 40 fő íratná be gyermekét a szeptemberben induló elsős nemzetiségi osztályba.

Ezt követően, a 2010. április 16-án és 17-én lezajlott beiratkozás alkalmával 38 gyermek szülője kért német nemzetiségi oktatást, majd a nagyszámú jelentkezőre való tekintettel, azt szerették volna elérni, hogy két osztály induljon, ám a városvezetés nem támogatta a párhuzamos osztályok megindítását.

A jogi útmutatás

A GNKÖ elnöke jogi útmutatást kért az Oktatási és Kulturális Minisztérium Nemzetiségi Főosztályától, ahonnan Kerner Annától az alsó keretes írásban olvasható választ kapta.

Értesüléseink szerint a maximális osztálylétszám első évfolyamon 26 fő. Ettől a városvezetés eltérhet 20+10 százalékkal, így a Gödöllői Önkormányzat azt szeretné elérni, hogy 34 fős osztályt indítsanak.

A kötelező jogsértés

Ebből az következik, hogy négy gyermek nem vehetne részt a nemzetiségi oktatásban, viszont nem lehet megkérdőjelezni senkinek a nemzetiségi hovatartozását, ami megnehezíti az elutasítandó tanulók kiválasztását, így az eset jogilag meglehetősen aggályosnak tűnik.

Bese Gergő Péter, a GNKÖ elnökhelyettesének nyilatkozatából megtudtuk, még a címzetes főjegyzőasszony, dr. Nánási Éva sem vonakodott nyíltan kimondani és felvállalni, hogy törvénysértést követ el az önkormányzat abban az esetben, ha nem biztosítja mindenki számára a nemzetiségi oktatást. Mindezek ellenére a képviselők és Gémesi György polgármester sem szavazott a párhuzamos nemzetiségi osztályok indítása mellett.

Érdekellentét

Az esetről a HírExtra megkérdezte dr. Gémesi György polgármestert is, akinek válaszából többek között kiderült, hogy nem nemzetiségi iskoláról, hanem gödöllői alapfeladatot ellátó iskoláról van szó, ahol három osztály indítását tudják biztosítani, hiszen annyiról fogadták el a költségvetést 2009-ben.

A polgármester szavaiból az derül ki: ha az adott iskolában elindulna két nemzetiségi osztály, akkor azoknak a gyerekeknek az esélyegyenlőségét sértené az önkormányzat, akiknek joguk van a területileg hozzájuk legközelebb eső iskolába járni.

„A most induló három osztály helyett négyet kéne indítani, amit éppen még be tudna az iskola fogadni, de akkor a felső tagozattal nem tudnánk mit kezdeni.” — vázolta az érdekek struktúráját a polgármester — „a 34 fős maximális osztálylétszám mellett négy gyermek marad ki, akiknek igyekszem segíteni, hogy elhelyezkedhessenek az Ikladi Német Nemzetiségű Általános Iskolában, ahol viszont gyerekhiány van” — tette hozzá Gémesi György.

„A párhuzamos osztályindítással ellentétes azoknak a gyerekeknek az érdeke, akik területileg odatartoznak, akiknek a testvérei odajárnak, és akiknek a szülei abba az iskolába szeretnék járatni a gyereküket, nem pedig átutazni a város másik iskolájába” — mondta el Gémesi György, majd a következőképpen zárta válaszát: „Nekünk elsődlegesen az alapfeladatot kell ellátnunk, és az sérült volna az esélyegyenlőség és az antiszegregáció mellett.”

Újabb állásfoglalás

A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosa, dr. Kállai Ernő a GNKÖ elnökéhez eljuttatott levelében egyértelműen megfogalmazza, hogy a szülők igényét oktatási tekintetben ki kell elégíteni, és az ehhez szükséges tárgyi feltételek adottak:

"Az ügyben érintett iskola, a Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatójától megtudtam, hogy az intézmény négy elsős osztály, ezen belül – az önkormányzat döntése esetén – két német nemzetiségi osztály működésének személyi és tárgyi feltételeit biztosítani tudná, vagyis a 45+38 elsős tanuló befogadásának nincs objektív akadálya sem."

Ezek szerint elindulhatna az oktatás érdeksérelem nélkül, hiszen az iskolába végül 48 normál és 38 nemzetiségi osztályba készülő gyermek iratkozott (24-24 fős normál, illetve 19-19 fős nemzetiségi oktatást igénylő osztályt kellene ehhez létesíteni).

Sértsd a törvényt!

Összegezve tehát azt mondhatjuk, hogy az önkormányzatot arra kötelezné a kisebbségek oktatásáról szóló törvény, hogy sértse azoknak a gyermekeknek a jogait, akik a hozzájuk legközelebb eső iskolába szeretnének járni, de nem német nemzetiségi osztályba. Tehát vagy a két tanítási nyelvű osztályba nem férnek be a tanulók vagy az egynyelvű, esetlegesen matematika vagy ének vagy bármilyen tagozatos osztályba.

Ha pedig mégis elindítanák a négy párhuzamos osztályt, akkor minden bizonnyal túllépnék a 2009-ben elfogadott költségvetési keretet.

A gödöllői eset az átgondolatlan, egymásnak ellentmondó törvényi szabályozás remek példájaként áll előttünk.