Nies az érintésére elfonnyadt szánalmas, rücskös növényt bámulta. Kezében tartotta talán az utolsó növénynek a barnás, vélhetően kellemetlen szagú maradványait. Igen, történelmi pillanat ez: ő pusztíthatta el ennek az életformának az utolsó képviselőjét, aminek egy cseppet sem örült. Felnézett a napra, és egy könnycsepp gördült le a szemén. Ezt persze senki sem láthatta, védőöltözete teljesen elfedte a fonnyadt, beteges arcát. Sóhajtott egyet, aminek a hatására hosszantartó, sípoló köhögés hagyta el a tüdejét. Felállt, majd pár illő szót mormolt: továbbattyogott a posztapokaliptikus sivatagban, ami neki már a jelene volt. Jövője pedig már nincsen, hiszen meghalni jött.

Dr. Orlóci László, az ELTE füvészkertjének a munkatársát kérdeztük

Mit jelentenek Önnek a növények?

A növények ismerete és szeretete nekem a szakmám, mind kertészmérnökként, mint tanárként, harmadrészről a Füvészkert kertész-botanikusaként. Mint magánember, három dolgot tudnék említeni: a szép dolgok iránt szeretetet jelentik a növények, másrészt ez egy szakma is, amiből az ember a megélhetését tudja biztosítani, de a legfontosabb a növények élettani hatása, amitől az ember megnyugszik, és sokkal jobban érzi magát, mint növények nélkül érezné magát egy teljesen elidegenedett világban.

Véleménye szerint a mai ember mennyire növénypárti?

Ez egy nagyon változó heterogén jelenség. Vannak olyan emberek, akik nagyon szoros kapcsolatban élnek a természettel, így szinte napi kapcsolatban élnek a növényekkel, és sajnos vannak olyanok, akik alig-alig találkoznak velük, vagy ha találkoznak is növényekkel, nem is figyelnek fel rájuk, nem tulajdonítanak nekik jelentőséget.

Léteznek tehát kifejezetten növénykedvelő, már-már mániákus emberek, akik gyűjtik is őket, és léteznek azok, akiket ez a kérdés teljesen hidegen hagy, oly annyira, hogy még azt sem gondolják végig, hogy a táplálékforrás alapvetően növényi eredetű.

Hol a hiba? Talán az emberek oktatására nem fordítanak kellő figyelmet? Miben látja a probléma gyökerét?

Erre van egy jó példa. A reklámban is megjelenik a lila-fehér Milka tehén, amiből a tejcsokoládé származik. Nem csak a gyerekekben, hanem a felnőttekben is egy komoly képzavar uralkodik: sok esetben azt sem tudják, hogy a tej nem a dobozból származik, hanem csak oda töltik. Azt gondolom, hogy elsősorban neveltetéskérdés, a családban dől el minden, már egészen pici korban. Persze sok pozitív példának vagyok fül és szemtanúja.

A Füvészkertbe sok édesanya hozza a kisgyerekét, aki akár se beszélni, se járni nem tud még, de már ismerkedik a természettel. Ismerek olyan anyukát is, aki a panelben, a VIII. kerületben lakik a kisgyerekével, de minden nap kihozza őt pár óra erejéig. Ez a helyzet lényegesen más, mintha egy steril, a külvilágtól és természettől hermetikusan elzárt környezetben nőne fel a gyerek, az urbánus épületek között.

Mit adnak a növények az embereknek?

Ha materiálisan kívánom megfogalmazni, akkor a táplálékot biztosítják, ami nélkül nincsen élet. Az oxigén is egyfajta táplálék, azt is a növényeknek köszönhetjük, a fotoszintézis révén. Ha ideálisan fogjuk fel a dolgot, abban az esetben a növények az emberek felé közvetítik a természetet.

Azt szokták mondani, hogy a pszichére a zöld szín nyugtatóan hat: ez már egy olyan kapocs, amire egyértelműen mondhatjuk, hogy felismerhető ez a pozitív kisugárzás. A növények nagyon sokfélék, változatosak, ha valaki jobban elmélyül a témában, akkor fel fogja ismerni azt, hogy nem csak a növények, hanem maga a természet a növények révén is roppant változatos.

Hány növényfajtát tartanak számon a Füvészkertben?

Ezek lehetnek különböző fajok és különböző változatok, amit a szakmában összefoglaló néven taxonoknak nevezünk. A füvészkertben megközelítőleg hétezer taxon található 3,1 hektáron, ami egyedszámban természetesen jóval magasabb szám, hiszen egy-egy taxonból akár több millió egyed is létezhet. Gondoljon bele, hogy a gyep hány különálló fűszálból áll, tehát ilyen értelemben felbecsülhetetlen a mennyiség. A taxonszámmal éppen ezért a változatosságot kívánjuk megfogni.

Jól gondolom, hogy az állatvilága is kimagasló a Füvészkertnek?

Az állatvilág szempontjából nagyon érdekes dolog az, hogy a Füvészkert egy nagy sziget a betondzsungel kellős közepén, amely egy különleges élőközösséget képvisel, a madárfajok populációjában is. Vannak olyanok, akik itt élnek, itt szaporodnak, és léteznek jövő-menő vendégek is, akik tavasszal érkeznek, majd ősszel melegebb éghajlatra költöznek. Vagyis a kert egy pihenőhely is a madarak számára, nem csak élőhely.

Mit hozhat a növények, és egyáltalán a környezetvédelem szempontjából a jövő?

A természetvédelmi kérdések nagyon fontosak, és a jövőben még fontosabbakká válnak. Odafigyeléssel, gondossággal, és nagyon-nagyon sok szeretettel kell övezni a természet kérdését. Ha így teszünk, akkor a jövő is reményteli lehet. Vannak mindig felkapott, akár divatos témák is - a természetvédelem sem nélkülözi ezt -, a véleményem szerint ezeket a kérdéseket, problémákat globálisan, a maga egységében kellene kezelni. Ha megértjük a folyamatot, a természet mechanizmusát, akkor kezelhetővé válhat a kérdés: ebben az esetben nem folyamatos pusztulásra lesz ítélve az élővilág.