Az államháztartási hiánynak 3 százalék alatt kéne lennie, ami egyelőre elképzelhetetlen. Ha hihetünk az eddigi híreknek, inkább valószínű, hogy a GDP arányos hiány felfelé mozdul. Járai Zsigmond márciusban még úgy vélte, hogy az IMF-el és Európai Unióval is elfogadtatható egy körülbelül 5 százalékos hiány.

„Szerintem ez nem lehet, ebbe senki nem fog belemenni. Még a négy százalékról el tudom képzelni, hogy abból semmi gond nem lesz. Nagyjából senki nem tartja be ezt a hiányt, csak mi igyekszünk.” – állítja Déri Viktor, a CIB Értékpapír korábbi elnök-vezérigazgatója.

Természetesen amíg nem ismerjük a gazdaság és az államháztartás állapotát, nem lehet messze menő következtetéseket levonni. A Fidesz új költségvetést szorgalmazott már a választások előtt is. Kérdés, hogy miben és miként változtatna, a hiány milyen szintre emelkedne, vagy süllyedne?

Ami az inflációt illeti, ennek fő okai a lakossági hitelállomány és a munkanélküliség növekedése, illetve a külkereskedelmi cserearányok romlása. Így ezeken a területeken mindenképpen fejlődni kell még az euró bevezetéséhez.



Engedmények?

„Elképzelhető, hogy az Európai Uniós jegybank tesz olyan engedményeket, hogy hamarabb tudjunk csatlakozni az eurózónához.” – mondja Déri Viktor. Már korábban is találkozhattunk olyan esetekkel ahol kisebb teljesítménnyel lehetett bevezetni az eurót. Felmerülhet a kérdés, hogy mennyire tenne ez jót Magyarországnak illetve a magyar gazdaságnak.

„Most van hajtóerő is, hiszen akinek nincs eurója kimaradhat a göröghöz hasonló finanszírozásból” – mondja Déri Viktor.

Siessünk?

Mindezek mellett nem egyértelmű, hogy mennyire érdekünk a gyors csatlakozás az eurózónához. A mostani görög válság akár gyengítheti is a mostani eurós országok világpiaci helyztét. A másik probléma az árszínvonal növekedése: az euró bevezetésével Ausztriában, Szlovákiában de mindenhol máshol is felfelé kerekedtek az árak.



„A Fideszt nem ismerem belülről nem tudom mennyire foglalkoznak a kérdéssel, hogy erős vagy gyenge euró árfolyamon akarunk csatlakozni. Ám ez nagyon fontos, ettől függ egy gombóc fagyi, az ingatlanaink ára, vagy a nyugdíjunk is” – nyiltakozta Déri.

„Mindenképpen készülni kell a csatlakozási árfolyamra és tervezni vele. Ha inkább export felé orientálódunk úgy érdemesebb a közepes vagy annál gyengébb euróval számolni. Ellenkező esetben, ha maradunk az importnak kitett ország akkor az erős euró a jobb" – mondta a szakértő.

Az euró bevezetése komoly tervezéssel és fiskális fegyelemmel is jár országunk számára, ami mindenképp pozitív hatással lenne a magyar gazdaságra. Bár eurózónához való csatlakozás dátuma folyamatosan kitolódik, de mindenképp érdemes felkészülten, semmint problémákkal terhesen belépni a klubba.