Senkit ne tévesszen meg Semjén Zsolt minapi kalózos hasonlata Pintér Sándorról, ez ugyanis véletlenül sem jelenti azt, hogy Pintér Sándor maffiózó lenne, sőt, hogy bármilyen kapcsolata lenne a maffiával. Ezt alátámasztja az is, hogy a dicsőséges magyarországi robbantások idején Pintér Sándor nem iszogatott a bombagyáros Dietmar Clodóval, illetve iszogatott, de azt hitte, hogy az egy másik Dietmar Clodo, hát istenem, jártak már így mások is.

Az is csak a lakossági rosszindulatról árulkodik, hogy a Google három legfontosabb ajánlata „Pintér Sándor” kezdetű keresésre a „belügyminiszter”, a „maffia” és az „életrajz”. Valamint azt is érdemes megemlíteni, hogy a „Pintér Sándor ismét a kormányban” témájú index fórum ötszáz hozzászólásában alig harminckilencszer szerepel a maffia szó (vagy valamilyen származéka). Ha rólam lenne ilyen fórum, legalább kétszáz lenne, nyilván.

Halálfejes lobogó

Valahogyan mégis értelmeznünk kéne Semjén Zsolt mondását, aki Hír TV-s mesedélutánján azt a történelmi anekdotát idézte fel, amelyben a kalózt kiáltó lordkancellár hisztije ellenére Erzsébet királynő admirálisnak nevezte ki Francis Drake-et, oszt’ a kalóz agyoncsapta a spanyol Armadát. Ez ugye véletlenül sem „direkt analógia” Semjén szerint, hát hogy is lehetne az, Pintér Sándornak tudtommal se falába, se papagája nincsen, és a Karib-tenger kalózai szereplőválogatásán is némi hendikeppel indulna Johnny Deppel szemben.

Mi lehet akkor ez a mese, ha nem analógia? Érdemes áttekintenünk bizonyos Jézus Krisztus, megváltó foglalkozású állampolgár munkásságát, akit Semjén Zsolt bizonyos szempontból szellemi példaképének tart, hovatovább istenként tisztel. Nevezett Jézus egy Könyvek nevű könyv tanúsága szerint gyakorta élt a parabola, a példabeszéd eszközével, bizonyára nem tévedünk hát nagyot, ha a népszerű kereszténydemokrata politikus színes kis történetét parabolának tekintjük.

A legártatlanabb előfeltevéssel sem lehet máshogy kezelni ezt a példabeszédet, mint – a lényeg momentumok alapján – a khm, kétes előéletű kalandor kormányzati hőssé szentelését, aki meghálálva a bizalmat, hátat fordít sötét múltjának és a haza szolgálatára fordítja energiáit, a győzelem után jogilag némiképpen kétes gazdasági üzelmekkel alapozva meg további jólétét (Drake az angol törvényi tiltás ellenére rabszolgákkal kereskedett, Semjén remélhetőleg nem ezt várja Pintértől).

Aranykezű Pintér Sándor

Semjén ugyanebben az interjúban egy másik történettel is színesíti Pintér Sándor arcképét, hogyaszongya: „naponta voltak robbantások, emberek haltak meg, utcán robbantak az autók, égtek az izék. Ha jól emlékszem, Orbán Viktor beiktatása napján is volt robbantás. De amint Pintér Sándor belügyminiszter lett, másnapra megszűntek a robbantások”.

Na most: én teljesen tisztában vagyok azzal, hogy Pintér Sándornak soha nem volt és nem is lesz semmilyen kapcsolata a maffiával (lásd a cikk elején), valamint, hogy Semjén Zsolt kis történetei azt voltak hivatottak közvetíteni, hogy Pintér Sándornak van egy Gyurika nevű papagája, akivel közösen olyan mágikus erővel rendelkeznek, amellyel a távolból képesek megakadályozni a bombarobbantást, sőt a Times Square-i autósbombát Obama külön kérésére Pintér és Gyurika fogta vissza, amíg a helyszínre értek a tűzszerészek.

Nálam kevésbé kiegyensúlyozott és tájékozott hírfogyasztók azonban akár arra a – természetesen valótlan – megállapításra is juthatnának, hogy Semjén Zsolt élő adásban közölte Magyarországgal, hogy az új belügyminiszter „az ő módszereivel” fogja megoldani az északkelet-magyarországi közbiztonsági problémákat, a bombáknál is lehetett látni, hogy Pintér Sándornak aranykeze van, ha a szervezett alvilágról van szó, urambocsá”, maffiakapcsolatai vannak.

Ennek a tájékozatlan hírfogyasztónak természetesen nem kéne amiatt aggódnia, hogy most akkor egy ilyen ember ül a bársonyszékbe, megcsúfolja a Harmadik Magyar Köztársaság és a demokrácia nemes eszményét, hát volt nekünk olyan miniszterelnökünk, aki korábban kommunista titkosügynök volt, mégis tőle kaptuk a tizenharmadik havi nyugdíjat.

Tájékozatlan hírfogyasztónknak amiatt sem kell aggódnia, hogy akkor most megint jönnek a robbantások meg az olajozók, mert azt látni lehetett korábban is, hogy ha Pintéré a belügy, akkor a maffiának kusti van.

Alvilággal a közrendért

Ennek a hírfogyasztónak az alapvető problémája az kell, hogy legyen, hogy mi a macskát fog művelni Pintér Sándor Borsodban és Szabolcsban, ahol megélhetési bűnözés folyik, a társadalom bűnügyileg olyan szinten fertőzött, hogy ezrek élnek piti tolvajlásokból, olyan ezrek, akiknek semmilyen közük nincsen a fehérgalléros bűnözéshez, lopnak éjjelente kétszáz kiló karórépát, leszakad a hátuk, amíg elviszik a nagybátyjukhoz, az ad érte egy doboz cigit, aztán eladja féláron a piacon.

Ezt nem lehet úgy megoldani, hogy leül a miniszter valami maffiabáróval a Club Tihanyban, elborozgatnak, te Janikám, ne fényes nappal raboljátok már a kurvákat olaszba, le fog tolni a miniszterelnököm, azzal meg van oldva. Itt egy országrészről van szó, emberek ezreiről, tízezreiről. Hogy lehetne ezt megoldani maffiakapcsolatokkal? Besétál húsz gorilla a faluba, letépik minden házban egy gyerek mutatóujját, majd odaszólnak, hogy aztán ne legyen balhé?

Számíthat arra normális ember, hogy ennek közbiztonság és nem polgárháború lesz a vége? Gondol-e arra valaki, hogy milyen következményekkel jár kombinálni a rendőrséget a maffiával, aztán rájuk bízni a közrendet? Lehet-e arra alapozni fél Magyarország közrendjét, hogy „majd az alvilág rendet tart”?!

Rohadt szerencse Magyarországnak, hogy Pintér Sándornak semmi köze a maffiához.