A magas vérnyomással foglalkozó orvosok régóta ismerik a "fehér köpeny magas vérnyomás" jelenségét. Sok embernek, ha belép az orvosi rendelőbe és ott karjára teszik a vérnyomásmérő mandzsettáját, megemelkedik a vérnyomása. Ez akkor is bekövetkezhet, ha a páciens ismeri orvosát, jó az orvos-beteg kapcsolat.

Geoffrey A. Head és 16 szerzőtársa tudományos közleményben írta meg erre vonatkozó tapasztalatait 8575 beteg megfigyelése alapján. A 11 ausztráliai klinikán vizsgált személyek átlagosan 56 évesek voltak és kissé túlsúlyosak. A kutatók összehasonlították az orvosi rendelőben, a doktor által mért vérnyomás értékeket az asszisztensek által észlelt vérnyomással, illetve azzal a 24-órás vérnyomás adatsorral, amit a páciens által egy napon át viselt, automata műszer jegyzett fel.

Az ilyen vérnyomásmérő automata Magyarországon is jól ismert és sok orvos használja. Az ausztráliai tanulmány jelentősége az, hogy sok ezer beteg adatait egyesítették és így általános jelentőségű következtetéseket vonhattak le. Egyértelműen bizonyították, hogy a rendelőben, napközben a doktor által megmért vérnyomás lényegesen magasabb volt, mint az automata mérte átlag. Az is kitűnt, hogy az orvos magasabb vérnyomást mért ugyanannak a betegnek, mint asszisztense.

Graham MacGregor, az angol Blood Pressure Association elnöke rámutat, hogy ez a vizsgálat igazolja, milyen jelentős hatása lehet a vérnyomás mérésekor a körülményeknek. A hatékony kezeléshez szükség van a beteg önmérése során vezetett vérnyomás napló adataira és időnként az automata vérnyomásmérő használatára is.

A vérnyomásmérő automata nem csak személytelen, ezért semleges, objektív adatokat szolgáltat, de ismételt mérései azt is megmutatják, hogyan alakul a vérnyomás szintje napszakok szerint, nappal vagy éjszaka, miképpen módosul hajnalban, ébredés során. Így az orvos módosíthatja a gyógyszeres kezelést, a tabletták bevételének időpontját.