Szabó Ferencet, a Szegedi Környezetgazdálkodási Non-profit Kft. igazgatóját kérdezte a HírExtra a kezdeményezésről.

Mi az a park-örökbefogadás?

Az örökbefogadás egy jelképes gesztus. Valójában olyan vállalatokat, intézményeket, szervezeteket, magánszemélyeket keresünk, akik hajlandóak valamilyen módon hozzájárulni a szegedi közterületek javításához. Ez lehet pénz, facsemete, cserje, virág, bokor, vagy bármi egyéb adomány, illetve szabadidőben elvégzett munka például egy magánszemély esetében.
Az első örökbefogadónk a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kara. A Hallgatói Önkormányzat tizenöt fővel vonult ki a szegedi Stefánia parkba, és végeztek el különböző kertészeti munkákat. Virágágyásokat kapáltak, hulladékot gyűjtöttek össze, tehát ilyen egyszerű módon is hozzá lehet járulni a programunkhoz.

Hogyan zajlik egy örökbefogadás?

Ez egy kampányjellegű program. Felhívást teszünk közzé, aztán jelentkeznek különböző szervezetek, cégek, vannak nagyobb szegedi cégek, akiket személyesen felkeresünk. Akik szándékoznak valamit is tenni az ügy érdekében, azok megtalálják a módját, hogy elérjenek bennünket. A következő lépés, hogy megegyezünk a partnerrel arról, milyen tevékenységben tudna segíteni, milyen nagyságú adomány áll a rendelkezésre, amit át tud adni. Utána kiválasztjuk azt a területet, ami az ő számára megfelelő, aztán egy jelképes gesztussal, egy hivatalos dokumentum aláírásával emelkedik jogerőre az örökbefogadás.

Az esetleges örökbefogadónak jár valamilyen előny vagy jogosítvány a területtel kapcsolatban? Például szervezhet rendezvényt az örökbefogadott parkban?

Elvileg nem zárkózunk el ettől sem. Ez a két félnek a megállapodásától függ, és attól, hogy igényel-e parktag valamilyen jogosítványokat. A terület nem kerül át kezelésre, tehát jogilag a városé marad, és ugyanúgy mi maradunk a kezelője. Ez egy olyan jelképes gesztus, aminek a keretében szeretnénk összegyűjteni a cégeket, intézményeket, magánszemélyeket, akik hajlandóak erőfeszítést tenni annak érdekében, hogy a Szegeden található háromszáz hektár zöldterület minősége legalább olyan szintem megmaradjon, mint amilyen most, illetve szeretnénk ezeket a közterületeinket tovább fejleszteni és bővíteni. Eddig több mint egymilliárd forintot költött a város éves szinten ezekre, de úgy gondoljuk, ennél többet is megérdemelne Szeged város közterület-hálózata, ezért gondoltuk azt, hogy a munkák színvonalának emelésének érdekében megpróbálunk bevonni külső erőforrásokat.

Az örökbefogadókról készül valamilyen tábla az örökbefogadott területen?

Egyrészt pontosan rögzítjük azt, hogy mit fog nyújtani a parknál. Fontos kérdés, hogyha munkát végez, akkor milyen típusú munkát és milyen rendszerességgel fog végezni az örökbefogadó, illetve az adományt milyen nagyságrendben és milyen rendszerességgel biztosítja. Ez egy félhivatalos jogi aktus, ami után mi nyilvánosságra hozzuk, illetve az érintett területen maradandó formában megörökítjük az adományozó nevét.
Ez történt a május 12-én is. a Stefánia park esetében jól látható módon feltüntettük az örökbefogadó Juhász Gyula Pedagógusképző Kar nevét.

Van ilyen kezdeményezés máshol is?

Valójában mi is hallottunk erről, illetve nem pontosan erről, hanem arról, hogy állatkertben lehet hasonló módon örökbe fogadni állatokat, amelyeknek az ellátásához az örökbefogadó valamilyen módon hozzájárul. Ez az analógia vezetett bennünket erre az ötletre. Magyarországon ilyen kezdeményezés park, bokrok, virágok és fák tekintetében még nem volt.

Mit értékelnének sikernek?

Néhány éve volt egy akciónk „Adjon egy fát Szegednek” elnevezéssel, és akkor tízezer fa ültetésének a költségét tudtuk begyűjteni a támogatóktól. Én úgy gondolom, hogy most sikernek könyvelhetnénk el, ha ezer-kétezer támogató jönne össze, és arra számítunk, hogy az év végéig az ezret meg fogja közelíteni ez a szám.