Gyurcsány: elfogadhatatlan, hogy az MSZP belement a "játékba"

A volt kormányfő az MTI-nek csütörtökön úgy nyilatkozott: a rossz döntés hibás helyzetértékelésből és téves helyzetelemzésből származik.Hozzátette: a parlamentben nyilvánvalóan nemmel kell szavazni a Jobbik bármifajta részvételére a nemzetbiztonsági bizottságban.

Az MSZP frakció nagy többséggel csütörtökön döntött arról, hogy hárompontos különvéleményt csatol az Országgyűlés megalakulásához kapcsolódó politikai nyilatkozathoz, mert csak ezzel együtt fogadja el annak tartalmát.

Az első pont szerint az MSZP változatlanul azt tartja helyesnek, hogy a frakcióknak legyen joga vitanapot kezdeményezni, vizsgálóbizottságot létrehozni, indítványaikat a parlament plenáris ülésén a közvéleménnyel megismertetni.

A második pontban azt írták, a közérdeket veszélyezteti, ha a nemzetbiztonsági bizottságban olyan képviselők ellenőrizhetik a titkosszolgálatok munkáját és juthatnak titkos információk birtokába, akik maguk is nyíltan rokonszenveznek vagy kapcsolatot tartanak a titkosszolgálatok vizsgálati körébe tartozó tevékenységekkel. Ezért az MSZP nem fogadja el, hogy a Jobbik bármilyen szerepet kapjon a nemzetbiztonsági bizottságba.

A különvéleményben az MSZP azt is rögzíti: azt várja Schmitt Pál leendő házelnöktől, hogy - mivel a házszabály szerint a bizottságok elnökére, alelnökeire, tagjaira az Országgyűlés elnöke tesz javaslatot -, indítványával rendezze a vitatott kérdéseket.

Különvéleménnyel

Az MSZP hárompontos különvéleményt csatol az Országgyűlés megalakulásához kapcsolódó politikai nyilatkozathoz, mert csak ezzel együtt fogadja el annak tartalmát. Ez egyebek mellett tartalmazza: nem fogadják el, hogy a Jobbik bármilyen szerepet kapjon a nemzetbiztonsági bizottságban.

Mesterházy Attila frakcióvezető a képviselőcsoport több mint ötórás ülése után tartott sajtótájékoztatóján elmondta: markáns különvéleményük szerint az MSZP változatlanul azt tartja helyesnek, hogy a frakcióknak legyen joga vitanapot kezdeményezni, vizsgálóbizottságot létrehozni, indítványaikat a parlament plenáris ülésén a közvéleménnyel megismertetni.

A második pontban azt írták, a közérdeket veszélyezteti, ha a nemzetbiztonsági bizottságban olyan képviselők ellenőrizhetik a titkosszolgálatok munkáját és juthatnak titkos információk birtokába, akik maguk is nyíltan rokonszenveznek vagy kapcsolatot tartanak a titkosszolgálatok vizsgálati körébe tartozó tevékenységekkel. Ezért az MSZP nem fogadja el, hogy a Jobbik bármilyen szerepet kapjon a nemzetbiztonsági bizottságban - közölte.

Mint mondta: a törvények szerint minden képviselőnek joga van egy bizottság munkájában részt venni, de azt nem határozza meg, hogy melyikben. Szerinte így előfordulhat, hogy egy parlamenti pártnak valamelyik testületben ne legyen képviselője.

A különvéleményben az MSZP azt is rögzíti: azt várja Schmitt Pál leendő házelnöktől, hogy - mivel a házszabály szerint a bizottságok elnökére, alelnökeire, tagjaira az Országgyűlés elnöke tesz javaslatot -, indítványával rendezze a vitatott kérdéseket.

Mesterházy Attila kérdésre válaszolva hangsúlyozta: a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy minden bizottságba delegálnak tagokat, de az elnöki és alelnöki posztok betöltéséről csak annak ismeretében döntenek, hogy az Országgyűlés leendő elnöke mennyire veszi figyelembe a különvéleményüket és a Ház többsége milyen döntést hoz a bizottsági struktúráról az alakuló ülésen.

Ezzel összefüggésben azt mondta: ha a parlament elnöke semmilyen javaslatot nem tesz, akkor annak a felelősségét és következményét neki kell viselni. Többször hallottuk a fideszes képviselőktől, hogy élni kívánnak a kétharmad adta felhatalmazással, itt az első alkalom - fogalmazott.

Kérdésre válaszolva hangsúlyozta: a parlament munkáját nem akarják akadályozni, részt vesznek a bizottsági munkában, de számukra nem fontosak a posztok. Ezért - tette hozzá - nem is választottak a frakcióülésen alelnököket és elnököket, de a bizottsági tagokat elosztották.
Arra a felvetésre, mi lesz akkor, ha a Jobbikot nem zárják ki a nemzetbiztonsági bizottságból, úgy válaszolt: ezt nem fogják támogatni, de kisebbségben vannak.

A frakcióvezető egy másik kérdés kapcsán megerősítette: a politikai megállapodásnak vannak olyan pontjai, amelyeket az MSZP nem vitat. Példaként említette a 19 állandó bizottság létrejöttét, azok elnevezését vagy akár az irodák elosztását.

Mesterházy Attila nyugodtnak és konstruktív hangvételűnek nevezte a képviselőcsoport több órás vitáját, amelynek a végén név szerint szavazással, markáns többséggel fogadták el, hogy a frakció csak úgy írja alá a politikai megállapodást, ha különvéleményt csatoljanak hozzá.

Kitért arra: nem fogadják el a Fidesznek azon álláspontját, amely szerint az ellenzéknek koalícióban kéne bármilyen formában is együttműködnie. Koalíciós kényszer csak kormánypártok között szükséges - jegyezte meg, hozzátéve: az Országgyűlésben három teljesen különböző ideológiát képviselő frakció van az ellenzékben, a Fidesznek ezért mindegyikkel külön-külön is kell tárgyalnia és figyelembe kell vennie a véleményüket a döntések meghozatalakor.

Leszögezte: az MSZP a jövőben sem akar semmilyen módon együttműködni a Jobbikkal, mert a párt ideológiája, programja teljesen idegen attól, amit egy demokratikus párt képvisel. Hozzátette: sajnálattal vették tudomásul, hogy az LMP ezekben a vitákban hallgatott és csak utólag sikerült az álláspontját kialakítani.

Az MTI úgy tudja, nyolcan szavaztak nemmel a politikai megállapodás aláírására: Gyurcsány Ferenc volt kormányfő, Molnár Csaba kancelláriaminiszter, Veres János volt pénzügyminiszter, Vadai Ágnes honvédelmi államtitkár, Ficsor Ádám volt titokminiszter, Nyakó István szóvivő, Vitányi Iván és Lukács Zoltán.