A jövőben a tízezer lakos alatti településeken az "egyéni listás" választási szisztéma elnevezést fogják használni az eddig alkalmazott "kislistás" rendszer helyett. E helyeken száz lakosig kettő, ezer lakosig négy, ötezer lakosig hat, tízezer lakosig pedig nyolc lenne a helyi képviselők száma.

A tízezernél nagyobb lakosú településeken és a fővárosi kerületekben vegyes választási rendszer lesz: mandátumhoz egyéni választókerületben és kompenzációs listán lehetne jutni. 25 ezer lakosig összesen 11, 50 ezerig 14, 75 ezerig 17, százezerig 20 mandátumot osztanának ki. Minden további százezer lakos után eggyel nőne az egyéni választókerületben, és minden további 25 ezer lakos után eggyel nőne a kompenzációs listán választott képviselők száma.

A Fővárosi Közgyűlés tagjainak számát Budapest lakosságszáma alapján határoznák meg úgy, hogy minden 50 ezer lakos után egy képviselő lenne választható; a közgyűlés tagjait fővárosi listán lehetne megválasztani.

Ugyanez az elképzelés igaz lenne a megyei közgyűlésekre is. Ott 400 ezer főig 20 ezer lakosra jutna egy képviselő, de legalább 15 tagú lenne a testület; 400 ezertől 700 ezerig 20 képviselő lenne, plusz 400 ezer felett 30 ezer lakosonként egy képviselő; 700 ezres lélekszám felett pedig 30 képviselő lenne, 40 ezer lakosonként pedig további egy képviselő.

A javaslat szerint a polgármestert és a főpolgármestert a települések választói közvetlenül választják.

A záró rendelkezések között rögzítik azt is, hogy a kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben jelölje ki a lakosságszámadatot nyilvántartó központi szervet.